A saját életedért senki más nem vállalhat felelősséget
Steve Maraboli azt mondja, ha valaki áldozatszerepbe helyezi saját magát azzal felhígítja azt az emberi potenciált, ami benne rejlik. Azzal, hogy nem vállalunk személyes felelősséget a körülményeinkért, nagymértékben csökkentjük a változtatás lehetőségét saját életünkben.
A felelősségvállalás a saját gondolataidért, a cselekedeteidért elsőre talán félelmetesnek tűnik, mégis valódi szabadságot adó érzés. Hiszen csakis te vagy a saját sorsod megteremtője, és senki más nem felelős azért, hogy az életedet előre lendítse vagy éppen ellenkezőleg, hátráltassa. A teljes felelősség vállalása megadja neked a szabadságot ahhoz, hogy úgy élj, ami számodra a legmegfelelőbb. Igen, mert ez az igazi vállalás.
Fogadd el a kudarc lehetőségét is
Félsz a kudarctól? A helyzet az, hogy nem vagy ezzel egyedül. A kudarctól való félelem sok ember felett átveszi az irányítást, és ennek eredményeként minimálisra csökkenti az életben való siker lehetőségét. A kérdés az, hogy sikerülhet-e kudarc nélkül? Nem, senkinek nincs (hacsak nem tekintjük sikernek a középszerűséget). A tanulás legjobb módja a kudarc. A kudarc tanulásra késztet, és ha ezt elfogadod, akkor megérted, hogy mennyi hasznod is származhat belőle. A kudarc és a siker kéz a kézben járnak. Vállald a felelősséget érte, és meglátod az életed fejlődésnek indul.
Ahogyan egyszer Napóleon Hill mondta:
Minden nehézség, minden kudarc, minden szívfájdalom egyenlő vagy nagyobb haszon magját hordozza magában.”
Hagyd abba a vádaskodást és a panaszkodást
Hagyd abba mások hibáztatását a saját életed tragédiáiért. A vádaskodás az áldozatszerep fogságában tart és megfoszt a helyzeted megváltoztatásától. Amikor végre felhagysz a hibáztatással és teljes felelősséget vállalsz, győztessé válsz majd. Végre tiszta fejjel nézheted a helyzetet, és eldöntheti, mit tegyen ez ellen.
A panaszkodás az áldozatszerepben élők egyik játékának formája, miközben úgy cselekszik, mintha nem lenne más választása. Ez azt is mutatja, hogy azokra a dolgokra összpontosít, amelyek hiányoznak az életéből, ahelyett, hogy arra összpontosítana, hogyan javíthatna a saját helyzetén, felelősséggel.
Tegyél egy lépést hátra, és kérdezd meg magadtól: "Mit tanulhatok ebből?"
Vedd át az irányítást
Van olyan hely, ahová gyakran elmész, vagy olyan személy, akivel sűrűn találkozol és negatív érzésekre ösztönöz? Ha igen, akkor maradj távol tőle. Van-e bántalmazó személy esetleg az életedben? Ha módod van rá - márpedig többnyire módunk van rá- szüntesd meg a velük való érintkezést. Ha nem, akkor próbáld minimalizálni a velük való interakciókat. Bár nem tudod teljes mértékben irányítani a környezetedet, valamennyi befolyást gyakorolhatsz arra, hogy miként alakítsd ki azt.
Figyelje meg önmagad!
Objektíven figyeld meg a saját gondolataidat, érzéseidet. Legtöbbször, amikor benne vagyunk egy helyzetben, belülről nézzük a dolgokat. Ezt most egy kicsit haladd meg és tekints az életedre, a gondolataidra és érzéseidre külső szemlélőként. Ha ezt elmulasztod, akkor sosem fogod megérteni a külső behatásokat.
Ha mindig benne tartod magad a gondolataid és érzéseid börtönébe anélkül, hogy objektíven is rátekintenél, akkor sosem fogsz tudni helyes lépéseket tenni a jóllétedért. Vállalj felelősséget önmagadért, ez a legtöbb, amit megtehetsz.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez