A nők válogatósak, a férfiak nem tudnak elköteleződni? A szakértő szerint ezek a legnagyobb kihívások és sztereotípiák ma a párkeresésben
Ha valakinek régóta nincs párja, az az ő hibája? Miért gondolják sokan azt a hosszú ideje egyedül élőkről, hogy problémásak? Min múlik, hogy valaki egy nagyobb párkapcsolati kudarc után tovább tud-e lépni? Mire vágyik a férfi és mire a nő egy kapcsolatban? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az Egyedülfekvők.hu, amely a közelgő Valentin-nap alkalmából szakértő segítségével járta körbe a párkeresés témakörét.
Valódi kihívást jelent napjainkban a pártalálás. Az online ismerkedés térhódítása miatt futószalagon jönnek elénk a lehetőségek, ez pedig, ahelyett, hogy megkönnyítené, sokkal inkább megnehezíti a párválasztást. Ugyanakkor a berögzült sztereotípiák is megakadályozhatnak abban, hogy jobban megismerjük a másikat. Az Egyedülfekvők.hu oldal, amelynek elsődleges célja felhívni a figyelmet az egyedül élőkre, Bánitzky Kata pártaláló mentort kérdezte az ismerkedéssel kapcsolatos félelmekről, elvárásokról és tévhitekről.
A szakértő szerint a társkeresésben az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy bizalmat szavazzunk a másik félnek. A manapság oly divatos randiappok nem feltétlenül segítik ezt, mert ott mindenki az előnyösebb oldalát igyekszik mutatni. Ráadásul sokaknak nincs reális önképe, így nem tudják megfelelően képviselni magukat az online felületeken. Arról nem is beszélve, hogy többen feszültséglevezetésre használják a társkereső alkalmazásokat, míg mások a kapott lájkokkal, üzenetekkel próbálják erősíteni az önbizalmukat. Mindezek miatt az online társkeresés hatalmas károkat okozhat az emberek lelkében, ezért is kell előnyben részesíteni a személyes találkozókat, ahol egyértelműen kiderül, milyen hatással vagyunk a másikra.
Félünk az újabb sérüléstől, a továbblépés belső munkát igényel
A pártaláló mentor azt tapasztalja, ismerkedéskor attól tartunk leginkább, hogy újból sérülünk, ez az alapfélelmünk. Emiatt sokan túlzott óvatossággal közelítenek a másik felé, mert úgy gondolják, ezzel megelőzhetik, hogy ismét hasonló helyzetbe kerüljenek. Azonban az elővigyázatosság nem mindig segít, sőt, legtöbbször azt mutatja, hogy nem dolgoztuk fel a félelmeinket, így szembe is találkozunk velük.
Bánitzky Kata hangsúlyozta, önmagunk fejlesztése kiemelten fontos egy-egy nagyobb párkapcsolati kudarcot követően, főleg válás esetén. Ez hatalmas krízist jelenthet nőnek és férfinak egyaránt, hiszen ilyenkor el kell gyászolni a közös élet illúzióját. A szakember úgy gondolja, a válás egyúttal óriási lehetőséget is ad arra, hogy újragondoljuk az életünket, és másfajta minőségben folytassuk azt.
A nők biztonságra, a férfiak kedvességre vágynak a kapcsolatban
Arra a kérdésre, hogy mire vágyunk leginkább egy párkapcsolatban, a pártaláló mentor elmondta, hosszú távon a férfiak a kedvességet, a nők pedig a biztonságérzetet keresik. Hozzáteszi, a férfiak számára meghatározó a külsőség, csak olyan nővel hajlandóak találkozni, aki a fotókon is szimpatikus számukra. Ezzel szemben a nők más kritériumok alapján döntenek. A randevúkon erősen analizálják partnerüket, a férfiak minden mozdulatát figyelik, intő jelek után kutatnak. Számukra a legfontosabb, hogy érezzék, a férfi mellett biztonságban lehetnek – fizikai, érzelmi és egzisztenciális értelemben is.
Bánitzky Kata szerint sokan gondolják azt az egyedülállókról, hogy az ő hibájuk, ha nincs párkapcsolatuk. Ugyanakkor a szakértő álláspontja, hogy csak kis mértékben tehetők felelőssé azok, akik egyedül vannak. Kifejtette, ami rajtunk múlik, az a belső munka, amely magával hozhatja a nyitottságot, és hozzájárul a reális énkép kialakulásához. Arra viszont nincs ráhatásunk, hogy milyen társkeresőkkel hoz minket össze az élet, nem tudhatjuk, hogy ők mennyire alkalmasak párkapcsolatra, mennyire tudatosan látnak rá magukra, és ezeken túl, mennyire illenek hozzánk.
Az egyedül élők rengeteg sztereotípiával küzdenek párkereséskor is
„Az Egyedülfekvők.hu reprezentatív kutatása rámutatott, hogy erősen megoszlik a magyarok véleménye az egyedül élőkről. Több mint egyharmaduk gondolja úgy, hogy ezek a személyek önállóak és függetlenek, míg húsz százalékuk szerint magányosak és boldogtalanok. Csupán tíz százalék látja úgy, hogy az egyedül élők erősek és magabiztosak” – emelte ki Vadas Henrietta, az Egyedülfekvők.hu alapítója.
Bánitzky Kata is számos sztereotípiával találkozott már a munkája során. Elmondta, a hosszabb ideje egyedül élő nőkről sokan azt gondolják, hogy problémásak, elviselhetetlenek és válogatósak, miközben a valóság teljesen mást mutat. Az a tapasztalata, hogy ezek a nők stabilak, erősek és nem félnek az egyedülléttől. Természetesen vannak igényeik a férfiak felé, de ezek nem teljesíthetetlenek. A tévhitekkel ellentétben képesek kompromisszumot kötni, de nem alkusznak meg, kivárják a számukra megfelelő társat.
Az évek óta egyedül élő férfiaknak sem sokkal jobb a megítélése. Róluk általában azt feltételezik a nők, hogy nem képesek az elköteleződésre. Azoknak a férfiaknak, akik elmúltak 40-50 évesek, és gyermektelenek, még nehezebb elnyerni a nők bizalmát. A gyermektelenség azonban a nők esetében is kérdéseket vet fel. Sokan egyből arra gondolnak, hogy az illető előbbre helyezte a karrierjét, mint a gyerekvállalást. Azonban sok esetben csupán arról van szó, hogy nem volt olyan partnere, akivel ezt megvalósíthatta volna.
A pártaláló mentor szerint a többség úgy gondolja, hogy a magánéletünket is éppúgy kontrollálhatjuk, mint az életünk többi területét. Kiemelte, ezt csak egy bizonyos szintig lehet tervezni, máskülönben meg hagyni kell, hogy az élet tegye a dolgát. Addig pedig, ameddig ez történik, nekünk az a feladatunk, hogy megtaláljuk a szépséget az aktuális élethelyzetünkben.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez