A nehezen felismerhető kórkép: Münchausen-szindróma
A Münchausen-szindróma egy rendkívül nehezen felismerhető kórkép. Jellemző a betegre, hogy hamisan diagnosztizál magán különféle betegségeket, mindezt szándékosan.
Alapos kutatómunkát végez, mielőtt előáll valamilyen egészségügyi problémával. Gyakran még a legritkább betegségeket, szövődményeket is nagyon jól ismerik. Sokszor az orvosokat, ápolókat is megtévesztik, annyira hitelesen elő tudják adni a történetüket. Ha azonban az ellátó személyzet kezd átlátni az illetőn, és ő ezt megérzi, akkor azonnal lelép, és felkeres egy másik orvost a problémáival, tehát a dolog ugyanúgy folytatódik tovább.
Hajlamosak megtéveszteni még a családtagjaikat és a barátaikat is. Általában úgy buknak le, hogy a leleteikben egymásnak ellent mondó tünetek szerepelnek ; esetleg a megfelelő kezelés hatására sem javul a beteg állapota. Hogy fenntartsák a betegség látszatát, képesek még arra is, hogy saját magukban kárt tegyenek. Például romlott ételt esznek, vagy szándékosan olyan táplálékot vesznek magukhoz, amiről tudják, hogy a szervezetük érzékenyen reagál rá. Odáig is képesek elmenni, hogy felesleges műtéteknek, beavatkozásoknak vessék alá magukat. Hátterében általában az áll, hogy az egyén úgy érzi, nem kap elég szeretet, és így szeretné magára hívni a figyelmet. Kiváltó oka lehet még depresszió, szorongás, egyéb személyiségzavar.
Külön beszélünk a Münchausen by proxyról ami kivetített Münchausen-szindrómát jelent. Ebben az esetben a személy nem magát állítja be betegnek, hanem egy hozzá közel álló személyt. Leggyakoribb felállás, hogy az édesanyja szándékosan megbetegíti a tulajdon gyermekét, és orvostól orvosig viszi, ezzel fölösleges vizsgálatoknak és kezeléseknek kitéve. Kiszűrni szintúgy nehéz, hiszen az anyuka rendkívül tájékozott a betegségek tüneteit illetően. Kiváltó okai ugyanazok, mint a Münchausen-szindrómának. Gyakran csak akkor derül fény az anya kóros elmeállapotára, mikor a gyermek már súlyos állapotban van az indokolatlanul végrehajtott beavatkozások miatt, vagy ne adj Isten meghal.
Mindkét esetben fontos megemlíteni, hogy nem szabad ezeket az állapotokat összekeverni a hipohondriával. Hiszen míg a hipohonder csak beképzeli magának, hogy beteg, addig a Münchausenes és a Münchausen by proxyval küzdő ember tisztában van vele, hogy az általuk kreált betegségek nem valósak, szándékosan idézik elő a rossz egészségügyi állapotot annak érdekében, hogy magukra vonják a figyelmet.
Pszichiáter segíthet kigyógyulni ebből a felborult elmeállapotból, de a javulási esély kicsi, mivel a Münchausenesek nem veszik igénybe a segítséget.
Érdekesség, hogy a szindróma a nevét Münchausen báróról kapta, aki szeretett lovagi tetteivel dicsekedni, sokszor kiszínezve azokat. Nem egyszer kitalált olyan dolgokat is magáról, amik egyáltalán nem voltak igazak.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez