Olykor a legnagyobb fájdalmat azok okozzák, akiket a legjobban szeretünk, akik a legközelebb állnak hozzánk. A bántalmazás nemtelen, intelligenciától és végzettségtől független, észrevétlen, lassú lélekölő szörnyeteg.

S minden esetben identitásromboló hatása nagymértékű pusztítást végez bennünk, egy amolyan lélek halált, amelyből nem lehetetlen, de nagyon nehéz újjáépülni. Legtöbbünknek a felépülés után egy új születésnapunk kerül be a naptárába. Amennyiben kapcsolatról beszélünk és nem rokoni bántalmazói kapcsolatokról (ebből szomorú mégis rengeteg van), akkor elmondható ezekről a kapcsolati sémákról, hogy a legtöbben önszántunkból, mégis mit sem sejtve csöppenünk bele.

A minden túl szépen indul érzésnek hamar a hatása alá kerülünk, és fokozatosan válunk a kapcsolat dinamikájából adódóan egy rémálom részeseivé. A mondás igaz, hogy ami túl szép, az nem lehet igaz! Sok esetben ha minden tökéletesnek látszik kívülről, az intő jele lehet annak, hogy valami nagyon nincsen rendben, és tulajdonképpen sok a takargatni való tényező. Tehát önszántából sétálunk bele, de mégsem hiszen az egész helyzet egy nagy becsapás végeredménye. Legtöbb esetben a bántalmazók hozzánk közeli emberek, a bizalmasaink, akik korábban beédesgették magukat a privátszféránkba. Ennek oka abban rejlik, hogy minél több információt, adatot kell gyűjtenie a kiszemelt áldozatáról, hogy később ezekkel vissza tudjon élni a bántalmazó, amely a játszmái alapjai lesznek.

A válasz tehát ebben rejlik arról, hogy hogyan csöppenünk bele egy ilyen szituációba?

Bepalizva. Aki nem tudja mivel áll szemben, vagy épp ellenkezőleg generációról generációra görgeti maga előtt a hasonló viselkedési mintákat, helyzeteket, az könnyen áldozattá válhat. Az igazság az, hogy lassan felismerhető folyamatról beszélhetünk minden esetben, apránként szivárog be a mindennapjainkba, mert hajlamosak vagyunk arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk a rossz megérzéseinket (red flags), holott nagyon is fontosak. Gyanúra adhat okot az állandó ígérgetés, az ellentmondások sokasága egy emberben, amelyek mindig a hazugságnak a legfőbb ismérvei. A bántalmazás pszichológiáját nehéz, ám annál fontosabb megértenünk. A történet minden esetben ugyanúgy kezdődik, olyan emberről beszélünk, aki legtöbb esetben sokak kedvence, a véleményét úgy változtatja dolgokról ahogyan az érdeke kívánja, ő róla senki el nem tudná képzelni, hogy ő bántani tudna bárkit is. Innen tudható, hogy a szóban forgó illető képmutató és felületesek a kapcsolatai. Szövetségesei vannak és nem barátai, akiket legtöbbször érdekeltségek árán szerez maga mellé. Nemcsak a mi bizalmunkba férkőzik be, hanem a külvilág szemében is ő a legjobbfej, aki nagyon is ott áll látszólag mindenki mellett, persze csak éppen hogyan és látszólag. Azonban azt tudni kell róla, hogy folyamatosan húzza el a mézesmadzagot. Mindent megtesz,hogy a kedvünkben járjon, azt érezhetjük, hogy szinte lelki társak vagyunk elsőre, kitalálja minden gondolatunkat, túl korán már egy hullámhosszra kerülünk. Bármilyen hihetetlen is, de mindent tud rólunk, még azt is amit te magad sem, mert minden idejét arra fordítja, hogy azt lesse mások mit csinálnak. Manapság pedig nagyon is egyszerű dolguk van, hiszen az internetes kitárulkozás korszakában nem nagy túlzással, de katalógusszerűen tudják lapozgatni kiszemeltjeiket. Tudni kell erről az embertípusról, hogy rendkívül jó érzéke van mások feltérképezéséhez rövid időn belül. Ez talán, hozzátartozik az ő életükhöz hiszen ez a lételemük mások szenvedéseiből nyernek energiát  ehhez viszont nagyon hamar bizalmi kapcsolatba kell kerüljenek több emberrel is, amelyhez minden esetben párosul egy jó érzék. Sajnos vissza is élnek vele. Legtöbb esetben fogalmuk sincsen arról, hogy mi az a szeretet, vagy a privátszféra, így önmaguk is összetévesztik a bántást a szeretettel.

• érzelmi bántalmazás lelki bántalmazás párkapcsolat párkapcsolati kérdések

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!