Amikor új autót vásárol valaki, rengetek szempontot vesz figyelembe. Bár arról nem vagyok teljes mértékben meggyőződve, hogy a Toyota vásárlók számos más márka kereskedését is felkeresik, de ha az előző gondolatot folytatjuk, akkor az is fontos, hogy melyik márka kínál számunkra, a Mi szempontjainknak leginkább megfelelő típust. A Corolla Sedan ezen a téren egyeduralkodó, hiszen négy ajtós változatú hibrid autót nemigazán kapunk meg mástól.

Megbízható személyautók. Azt hiszem a mai korban a legtökéletesebb pozícionálása egy autómárkának valószínűleg ez és emiatt választja annyi rengeteg ember a Toyota modelljeit világszerte. Hiszen senki nem szeretne problémákat amikor eljut egyik pontból a másikba. Lehet dinamikáról, biztonságról is írni, kommunikálni, ne adj isten azt meg is valósítani, de a megbízhatóság a legfontosabb kulcs. Ezért is választja a legtöbb ember befektetéskor az államkötvényt és pont ezért nem vagyok meggyőződve arról, hogy aki a Toyotát választja, az máshová is benéz. Persze, ha idővel meggazdagodik, akkor átmegy a Lexus szalonba, de mondjuk azt és akkor sem tévedünk nagyot, hogy akkor is ugyanoda megy.

Ha a világ legnagyobb autógyártója vagyunk, akkor az nemcsak előnyökkel, hanem felelősséggel is jár. Nem beszélve arról, hogy mindenki a legnagyobb szeretne lenni, így időről-időre meg kell vívni a harcot, felül kell emelkedni és a megbízhatóság mögé a hangzatos marketing üzeneteken túl valós tartalmat is le kell tenni az asztalra. Ez pedig hatványozottan igaz a Corollára, a világ talán legismertebb, de egyértelműen a legnagyobb darabszámban eladott típusára. 2021-re a típus értékesítése meghaladta az 50 millió darabot, amely közel 15%-kal nagyobb darabszám, mint a soron következő típusé. A Corolla 1966 óta létezik és 1974-ben indult meg a globális értékesítése. Azóta már a tizenkettedik szériánál tartunk, annak is a modellfrissített változatánál.

A fentiek miatt vagyok különösen kritikus a Corollával szemben. Az a meggyőződésem, hogy a Toyotának az a felelőssége ilyen múlttal, ilyen hagyományokkal és legfőképpen ilyen eladási darabszámokkal rendelkező típus esetében, hogy bástyaként, etalonként szolgáljon mindenki más előtt. Nem lehet elbújni, nem lehet felelősséget terelni másfelé. A Toyotának kellő erejének, képességének kell lennie ahhoz, hogy minden szempontból a legjobb autót kínálja.

A mostani modellszéria rengeteg fejlődésen ment keresztül és azt hiszen a fenti gondolatokat a márka is kellőképpen magáénak érzi. Nemrégiben készült egy összehasonlító tesztünk a legnagyobb európai versenytársával, a Skoda Octaviával szemben. Nem írom itt le a végeredményt, akit érdekel, itt találja meg a részleteit. A szóban forgó teszt esetében ugyan a kombi változatokat vizsgáltuk és a Toyotából a kétezres hybrid változat volt nálunk, nem a most tesztelt 1,8-as, de a modellszéria azonos volt.

Felkaphatta a fejét a cikk elején az olvasó, amikor azt említettem, hogy nem igazán van másik hybrid négyajtós a hazai piacon. Érdekes evolúción ment keresztül a hazai piac, melynek végeredményeként a lépcsős hátú, ún. sedan típusok kikoptak a tömegmárkák kínálatából. Valamilyen oknál fogva a Toyota mást lát a hazai piacban, vagy éppen ezt a rést vette figyelembe, így ellenétben a nyugati piacokkal, az 5 ajtós változaton és a kombin kívül a 4 ajtós kivitelt is kínálja. 
A lépcsős hátú változat esetében kétféle motor közül válaszhatunk. Az egyik a háromhengeres 1,5 literes módozat, a másik pedig a „gyengébbik” hybrid 1,8 literes kivitele, amely 140 lóerős összteljesítményre képes.
A gyengébb szót idézőjelbe tettem, mert egyáltalán nem gondolom a motort gyengének. Sőt, kifejezetten dinamikusan viszi a 4630mm hosszú, 1780mm széles és 1388kg-os autót.

A ráncfelvarrott modell némileg módosított frontrészt és LED-es lámpákat kapott. A GR Sport kivitel, amely nagyjából olyan, mint a BMW esetében az M packet, tehát nem lesz tőle gyorsabb, csak sportosabb megjelenésű, kifejezetten jól áll neki. Egy mérettel nagyobb, 18” -es kerekeket kapott a szériához képest, feketére van fényezve a teteje, van a csomagtér ajtón egy mini-spoiler és még színfelárat sem számolnak az egyébként alapban nem alacsony listaáron felül. Ez utóbbi, mármint a listaár a dynamic csomaggal jelenleg 14,9 millió forint. Viszont ezután már több extra gyakorlatilag nem kérhető a kocsiba.

A belső térben két fontos különbség tapasztalható az előző szériákhoz képest. Az egyik a kifejezetten sportos megjelenésű és kimondottan kényelmes ülés, amely olyan kialakítású, hogy a fejtámla is bele van integrálva. A másik pedig a digitális műszeregység csoport. Ez utóbbi két részből áll, a sportosabb, varrott és kényelmes fogású kormány mögött elhelyezett teljesen digitális 12,3” -es műszerfalból és a középkonzolon helyet kapó, a korábbinál nagyobb érintőképernyős felületű 10,5” -es központi infotainement rendszerből. Sajnos itt több problémás részt is kiemelhetünk. Az egyik a műszerfal esetében van, ahol a műszeregység ugyan nagyon jól átlátható és még a grafikájával sincsen probléma, de sajnos rendkívül minimális a személyre szabhatóság és még az is kicsit nehézkes. A másik a központi kijelzővel, egészen pontosan az azon futó szoftverrel kapcsolatos. A nálunk járt modell esetében a telefon kitükrözése, amely elméletileg akár zsinór mentesen is működik, rendkívül instabil. A tesztidőszak utolsó napjaiban egyáltalán nem működött, csak hibajelzések végtelen során adta ki.

A belső tér, a helykínálat, a pakolási lehetőségek egyébként teljesen rendben vannak. Nem változott ebből a szempontból észrevehető módon semmi az elődhöz képest. A csomagtér mérete továbbra is rendkívül nagy, 471 literes.
A futómű inkább lágyabbra van hangolva, aminek következtében kellemesen veszi az egyes úthibákat, fekvőrendőröket. Határozottan komfortosnak volt mondható.

Ahogyan korábban említettem az 1,8 literes benzinmotorral felszerelt változatot próbáltuk, amely motor a maga 98 lóerejével együtt dolgozik egy 129 lóerős és 185Nm nyomatékkal rendelkező villanymotorral. A hajtásláncot Normál, ECO vagy Sport üzemmódban is működtethetjük, továbbá alacsony sebességnél kizárólag elektromos hajtással is képes működni. Ez utóbbit a váltó előtti kapcsolóval ki is kényszeríthetjük. Sport fokozat esetében 9,3 másodperces idő alatt teljesíti a 100-as sprintet. Ez elfogadhatónak mondható. A fogyasztása viszont zseniális a Toyotának. Városban simán 4,5 alatti értékkel közlekedhetünk. Az autópályás használat nem ennyire takarékos, de ott sem kell 5,5 liternél többel kalkulálni. Összeségében tehát rendkívül költséghatékony a Toyota hybrid hajtása. Hátárnya, hogy nem éppen a legcsendesebb járású motorról beszélünk, hiszen az Atkinson ciklusú motorok gyorsításkor elég zajosak tudnak lenni.

A Toyota Corolla egy biztos pont, a legmegbízhatóbb autó (vagy autók egyike a legtöbb statisztika alapján). Nincsenek kiugróan jó tulajdonságai a fogyasztásán kívül, de kiugróan rosszak sem. Az infotainement rendszer további fejlesztést igényel, még akkor is, ha elfogadjuk, hogy az én esetemben csak egy nem jellemző hibáról volt/van szó. Az ára viszont sajnos meglehetősen borsos, de manapság mi olcsó? Az akciós 2024-es árlista egyébként 10,3 millióról indul, amennyiért az 1,5 literes három hengeres változatot kapjuk. Érdekesség, hogy még készletről elérhetőek a 2022-es modellek, amely esetben a belépő 1,5-ös még 8 millió alatt van egy picivel. Ha ezzel hasonlítjuk össze a most tesztelt változatot, akkor 7 millió a különbség. Ezt pedig a két autó közötti nagyjából 1 literes fogyasztás különbség nehezen tudja visszahozni. Persze az összehasonlítás még az opciós különbségeket sem tartalmazta, csak és kizárólag a karosszéria változatot. Az viszont biztos, hogy 7 millióból egész jó összhozammal rendelkező államkötvényt lehet vásárolni…

• 2023 toyota corolla sedan teszt corolla hibrid teszt toyota corolla hybrid 1.8 gr sport teszt toyota corolla teszt

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!