A gésák különös élete
A japán kultúra egyik leghangsúlyosabb, ugyanakkor legtitokzatosabb szereplői, a mai napig a gésák. Ők azok a hölgyek, akiket a köztudatban sokszor a tévhitek alapján azonosítanak.
Pedig valójában a gésák élete merőben más mederben folyik, mint azt gondolnánk. Ezek a nők a szórakoztatás nagymesterei. Műveltek, okosak, humorosak és bódítóan gyönyörűek. A japán tradíciók szerint a háziasszonyok, feleségek nem vehettek részt férjuraikkal, különböző társasági eseményeken. Azonban mivel férfiak lévén, igény volt a hölgyek jelenlétére, a gésák pótolták egy éjszakára a feleségek szerepét. Fontos leszögezni már az elején, hogy a valódi gésák sosem nyújtottak pénzért szexuális szolgáltatást. Még ha a köztudatban ezt is gondolják sokan, ez óriási tévedés. Ugyanis ezek a nők maguk dönthették el, kivel akarnak szeretői viszonyt folytatni.
Az egyetlen dolog, ami összeköthető volt az anyagiakkal, az úgynevezett „mizuage ceremónia”, azaz a szüzesség elvesztése. Ugyanis ekkor a gésaház, más néven okija, vezetőjénél lehetett licitálni, de kizárólag azoknak a férfiaknak, akiket a gésajelölt önállóan kiválasztott. De ez az összeg is arra szolgált, hogy ezzel a gésajelölt továbbtanulását finanszírozzák, valamint jövőjét biztosítsák. A gésajelöltek szigorú szabályok szerint élnek az okijában már egészen fiatal koruk óta. A legtöbb lány 15 éves kora körül kerül be a jelöltek közé. A házban először szolgáló és tanuló lesz. Itt sajátíthatja el a különböző hangszerek használatát, a tánctudást, illetve a teaszertartás menetét. Miután a gésajelöltek, azaz a maikok, megtanulják az öltözködési és viselkedési szokásokat is az okijában, az a fontos feladat vár rájuk, hogy találjanak egy olyan idősebb gésát, aki pártfogásába veszi őket, hiszen így tudnak a legtöbb tudásra szert tenni, ha megfigyelik hogyan éli mindennapjait egy igazi gésa.
Természetesen minden szakaszban szigorú vizsgákat is kell tenniük a maikoknak az addig megszerzett tudásukról. A szüzességük elveszítését követően válnak igazi nővé és gésává a tanoncok, de ez szigorúan csak a 18. életévük betöltése után történhet meg. Ezt követően kezdődik számukra az addigra már hőn áhított gésaélet. Amikor egy jelöltből gésa válik, joga van a házassághoz is. Legtöbbször ez egy jómódú férfit jelent, aki innentől kezdve a dannájává válik. A dannának joga van meghatározni azt, hogy a gésa csak az ő kedvére tegyen, vagy esetleg másokat is szórakoztathasson. Cserébe azonban biztosítania kell a gésa jólétét, lakhatását illetve egyéb költségeit is. Időről-időre pedig drága ajándékokkal kell meglepnie a saját gésáját.
A japán társadalomnak szüksége van a gésákra, hiszen a teaházak méregdrága, exkluzív helynek minősülnek, így csak tehetős és befolyásos emberek engedhetik meg maguknak ezt a fajta szórakozási lehetőséget. Ahhoz viszont, hogy ez valóban vonzza a felső köröket, szükség van a megfelelően képzett, művelt ugyanakkor csábítóan szép hölgyek társaságára. Összességében a gésák élete nem könnyű, sőt kemény tanulást igénylő feladat. De a legnehezebb talán az érzelmi része, hiszen szerelembe esniük a munkájuk végét is jelentheti egyben. Így van az, hogy azok a gésák, akik beleszeretnek egy férfiba, általában felhagynak gésaéletükkel, s megházasodnak, családanyává lesznek.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez