A gaslighting hálójában – avagy a manipulatív bántalmazás nem csak fikció
A gaslighting, más szóval “gázláng-effektus” eredete Patrick Hamilton-tól származik, aki erről a jelenségről írt drámát “Gázláng” címmel. A későbbiekben filmadaptáció is készült belőle.
De mit is takar pontosan ez a kifejezés? Tulajdonképpen nem más, mint egy strukturált, szisztematikusan felépített, pszichológiai bántalmazás. A dolog lényege az, hogy a bántalmazó illető mindenáron kétségeket akar ébreszteni a másikban. Eléri, hogy szerencsétlen áldozat a saját józan eszét is megkérdőjelezze. Magam is megtapasztaltam már sajnos milyen is az, amikor belekerülünk ebbe a rendkívül okosan megkreált hálóba.
Nem is olyan rég, egy ismerősömmel beszélgettem a “gázláng-effektusról”, és azt kérdezte: “Dehát ez, hogy lehetséges? Ha valaki be akarja beszélni nekem, hogy ezt tettem, amikor mégsem, vagy rám erőlteti, hogy én voltam a hibás, holott ebből semmi sem igaz, akkor egyszerűen elsétálnék. Miért nem teszi ezt ő is?” A kérdés jogos, de a helyzet sajnos nem olyan egyszerű, mint gondoljuk.
Ezek a manipulátorok ugyanis általában rendkívül intelligens, okos emberek, akik jól tudják, mikor alakult ki egy olyan szenvedélyes, bizalmi kapcsolat a másik féllel, hogy végre elkezdhessék a játszmát. Elvégre, ha valaki így indítana egy kapcsolatban, jóformán bele se mennénk. Evidens, hogy egy bizonyos időnek el kell telnie ahhoz, hogy az áldozat valóban sebezhetővé váljon.
Folyton csak az egyik személy a hibás. A hülye, az “agybeteg”, a siránkozó, az ámokfutó, akinek kezeltetnie kellene magát. Aki tuti elfelejtett megint valamit, aki rossz helyre tette a kulcsot, aki kétség kívül hibás, akkor is, ha már szerencsétlen pára azt sem tudja, hogy fiú, vagy lány.
A bántalmazás sosem lehet egy helytálló metódus, kapcsolataink kezelését illetően, de, ha már megtörtént a baj, fontos azt is megvizsgálni, vajon a “gaslighting” típusával van-e dolgunk. Hiszen tényleg bele lehet kerülni ebbe a csapdába, és, ha már a saját józan eszünket kérdőjelezzük meg, nagy harcok árán tudunk csak kivergődni belőle.
Elsőre úgy tűnhet ez a téma túl tudományos, pszichológiai jellegű, de nagyon is egyszerűen el lehet A-ból B-be jutni ebben a témában. Talán már megszoktad, a “Na megint kezded…”, vagy a “Mindig ezt csinálod, fejezd be, inkább kezeltesd magad!”, vagy a “Baj van az agyaddal.” típusú kijelentéseket. Ezek mind az előszelét idézhetik elő ennek az effektusnak. Ha minden alkalommal, amikor egy érett, felnőttekhez méltó kommunikációt kezdeményeznél valamilyen probléma kapcsán, és ez a reakció, akkor bizony tudd, hogy ez nem egyszerű veszekedés.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez