Régóta nem láttuk egymást, ezért hogy egyben ki is kapcsolódjunk, szombat éjjel úgy döntöttünk, beülünk az egyik szórakozóhelyre a barátnőmmel beszélgetni, lazítani. Társalogni az életről, a kapcsolatokról, családról, gyerekekről, nőkről, férfiakról, sorsról, életről, szóval mindenről.

Néha körülnézünk, figyeljük az embereket, nőket, férfiakat egyaránt. Siralmas a helyzet, állapítjuk meg, mindenki kétségbeesetten próbálja megtalálni azt a valakit, akivel kiteljesedhetne az élete, vagy akár csak egyetlen éjszakára a partnere lenne…

Minden nő a lehető legjobb formáját hozza: csinosan, a legszebb, legjobb ruhájában, profi sminkben, magas sarkúban tipeg – ahogy egy nőnek azt illik. A pasik is kitesznek magukért (általában), igyekeznek a lehető legjobb benyomást kelteni a keresgélő lányokban, hogy felhívják magukra a figyelmet és valamilyen közös megegyezés alapján együtt folytathassák az éjszakát vagy az életet (?)…

Mi elmélyülten beszélgetünk, kivel mi történt az elmúlt hónapokban, munka, család stb., nevetgélünk, s kedvesen meghallgatjuk az olykor-olykor mellénk tévedő férfiakat. Némelyik italra hívna meg, más a családi állapotunk után érdeklődik, és arról, hogy, akad-e bármire esélye egy órára, esetleg közös családra három-négy gyerekkel. Mert bizony az eltévedt, reménytelenül kutató, kereső férfiak nem haboznak, rögtön a lényegre térnek. Úgy tűnik, van közöttük is néhány olyan példány, akinek elege van abból, hogy több kört kell futnia egy nőnél, inkább az első pillanatban a lényegre tér és rákérdez a számára fontos dolgokra.

Aztán akaratlanul is meghallva néhány mellettünk elhangzó beszélgetést, bizonyítást nyer, hogy bizony a nők egy része is szereti előre tisztázni a lehetőségeket a közös jövőt illetően. Mert, ugye, nem mindegy, hogy ki mit tud nyújtani, és egyáltalán, kinek mire van igénye.

Véleményalkotás nélkül figyeljük az információ áramlását az éjszakában. Úgy látjuk, idővel majd’ mindenki megtalálja azt, amire és akire a legjobban vágyik. Aztán egyszer csak a szokásos belépők után odafordul hozzánk egy pasi, a tekintetéből ítélve tisztában van azzal, hogy hol van, és mi történik körülötte, és belekezd a mondandójába: – Muszáj mondanom neked valamit – fordul hozzám. – Nem ismerlek, valószínűleg nem is fog kettőnk között komolyabb kapcsolat kialakulni, de valamit el kell mondanom neked. Tudom, úgy tűnik, hogy a férfiak szívtelenek, nem tudnak szeretni, alkalmatlanok a párkapcsolatra, nos, ez így is van. Részben. Azok, akik milliomosnak öltözve próbálnak a szórakozóhelyeken csábítani, és előadnak valamit vagy valakit, akik lenni szeretnének, valóban nem képesek szeretni.

De léteznek igazi férfiak is! Akik tisztességesek, komolyak, akikre lehet számítani – és igen, akik szeretni is tudnak. Azokat viszont nem itt találod. Azok nem szórakozóhelyeken vesztegetik az idejüket, azok normális életet élnek, nem kérkednek azzal, mijük van vagy nincs, egyszerűen csak teszik a dolgukat! 

Agatha Seymour   

• férfiszív

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!