A csipkebogyó jótékony hatásai
A mai napon a hecsempecset - közismertebb nevén a csipkebogyót szeretnénk veletek megismertetni. Egyes helyeken hívják még csipkének, csitkenyének, vagy hecsedlinek is.
Természetes C-, A-, B1-, B2-, P- és K-vitamin forrás. Az összes vad- és kerti gyümölcs közül a csipkebogyó tartalmazza a legtöbb C-vitamint. Tudtad, hogy tízszer több C-vitamin van benne, mint a citromban? Ezáltal segíti a szervezet ellenálló képességét, a flavonoidoknak köszönhetően gyulladásgátló és immunerősítő hatású. A kiemelkedő C-vitamin tartalom segíti többek közt:
- a kötőszöveti rostanyagok kialakulását
- a hajszálerek, porcszövetek, a csontok, fogak épségének fenntartását
- a szív- és érrendszer megfelelő működését
- antioxidáns hatása révén a különféle ráktípusok megelőzését, illetve a tumornövekedés lelassítást
- az immunrendszer megfelelő működését
- jelentősen serkenti a vas felszívódását
A természetes forrásokból a legjobb a vitaminok felszívódása, így egy csésze csipkebogyó tea kitűnő választás lehet a napi C-vitamin bevitelünk növeléséhez. Ha szeretnénk megőrizni vitamin tartalmának nagy részét, javasolt hideg áztatással készíteni a teánkat belőle. Este áztassuk be a bogyókat meleg, de nem forró vízbe és hagyjuk ázni egy éjszakára, de legalább 8 órán át. A kész teát meglangyosíthatjuk, de ne forraljuk, mert a C-vitamin tartalom 50 fok körül megsemmisül. Természetesen forrázva is elkészíthetjük a csipketeánkat, de így az üdítő- és élvezeti értéke nagyobb lesz, mint a vitamintartalma, tehát ha gyógyhatását szeretnénk élvezni, akkor inkább a hideg áztatást válasszuk. Az influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések előtt - alatt- után érdemes napi szinten elfogyasztani egy-egy csészével.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez