'A búvárkodás egy fantasztikus látvánnyal járó, rendkívül nyugodt élmény' - interjú Farkasdi Thomasszal, a Tropicarium tulajdonosával
Farkasdi Thomas, a Tropicarium ügyvezető igazgatója Svédországban nőtt fel, azonban nagyon szeret Budapesten élni. A következő időszakban két nagy projektjén dolgozik, melyekről próbáltuk picit faggatni. Egész életében sportolt, így az egészséges életmódot éppen annyira elengedhetetlennek tartja, mint azt, hogy munkája során kitartó legyen. Gyermekkori álmokról, búvárkodásról és sportolásról beszélgettünk vele!
Farkasdi Thomas, a Tropicarium ügyvezető igazgatója és tulajdonosa, Svédországban született és ott nőtt fel. 1999 óta Magyaroszágon él és magyarnak vallja magát...
Mennyire tartod fontosnak az egészséges életmódot? Mit teszel ezért?
Mióta az eszmet tudom, sportolok, nagyon fontosnak tartom az egészséges életmódot. Gyerekkoromban judoval kezdtem, úszással folytattam, majd 15 éves korom körül ismerkedtem meg a küzdősporttal. 20 éves koromtól egészen 43 éves koromig aktívan taekwondoztam, ebből 13 évet versenyszerűen. 2010 után kezdtem el konditerembe járni, és 2018-ban a gyúrással párhuzamosan elkezdtem Thai-boxolni, mert nagyon hiányzott a küzdősport. A szerencse az, hogy mindkét edzésre egy helyre, a Flex Gym-be járhatok.
Hogyan lehet megteremteni az egyensúlyt egy sikeres vállalkozás vezetése és a rendszeres sportolás, testmozgás között? Hogyan fér bele mindez az idődbe?
A sikeres üzletember titka, hogy jó szakemberekkel veszi körül magát, így marad idő a munka után a rendszeres edzésre. Így meg tudom oldani, hogy minden nap 18-tól 20 óráig a teremben vagyok.
Véleményed szerint üzleti sikereidben közrejátszik, hogy életed meghatározó része a sportolás?
Természetesen, mivel a napi stresszt a sporttal kiválóan le tudom vezetni, így minden nap újult erővel tudok hozzákezdeni a feladataimhoz.
Milyen eredményeket sikerült elérned eddig a sportolás terén?
Mivel a taekwondo népszerű sport Svédországban -ahol felnőttem- ott elég nehéz érvényesülni, mert nagy a konkurencia, nagyon szoros a verseny. Akik a dobogóra kerülnek, azok legalább heti 7-10 alkalommal edzenek. Mégis lehetőségem volt arra, hogy a selejtezőben a svéd bajnokságon küzdjek a svéd bajnokkal, az eredményünk 3-2 lett. Egy ponttal nyert ellenem, pedig a többi versenyét 5-10 ponttal nyerte meg vagy kiütötte ellenfelét KO-val. Kisebb versenyeken dobogós helyezést értem el.
Milyen céljaid vannak a sporttal, testmozgással a jövőben?
A célom jelenleg a karbantartás és a stressz oldása. Mivel szeretem a finom ételeket, ez önmagában is egy nagy küzdelem számomra. Jelenleg a régi taekwondo edzőm, Kiss Tamás felajánlotta, hogy nyár végén menjek el vele egy nagy sporteseményre, ahol 35-45 kategóriás versenyek vannak "masters" kategória, ami +35 és +45 éves kor kategóriában lehet versenyezni különböző súlycsoportban. Új célként ezt a versenyt tűztem ki magamnak, így a sportban is előreléphetek ismét nem csak az üzleti világban.
Mit gondolsz, alapvetően mik azok a tulajdonságok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valaki sikeres legyen, ha elindít egy saját vállalkozást?
Elengedhetetlen hozzá a kitartás, illetve az, hogy ne ijedjünk meg a kihívásoktól. Ha valamilyen kudarc ér, akkor sem szabad feladni, fel kell tudni állni egy ilyen helyzet után, és menni tovább.
Melyek azok a szakmai sikerek, amelyekre a legbüszkébb vagy?
Büszke vagyok arra, hogy Svédországban 1990-ben megnyitottuk a Tropicariumot, aminek a felépítésében is részt vettem, utána 2000-ben megnyitottuk a budapesti Tropicariumot, amelynek ügyvezetője vagyok. Több befektetésben (pl. építőipar) is részt vettem az utóbbi 19 évben amelyek sikeresek voltak, úgy mint Tropicarium, amelynek látogatószáma 19 évvel a nyitás után is folyamatosan növekszik. Legnagyobb büszkeségem, hogy a Tropicarium a leglátogatottabb magán intézmény Magyarországon, közel 460.000 látogatóval 2018-ban.
Milyen célokat szeretnél még mindenképpen elérni a munkád során?
Két álmom van, de csak az egyiket árulhatom el, mivel már beszéltem róla a médiában:
Budapesten nyitni egy egyedülálló, világszínvonalú delfináriumot. Ezen az ügyön már több éve dolgozom. Véleményem szerint ez egy rendkívül nagy lehetőség lenne Magyarország számára. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor sajnos egy másik közeli országban leszek kénytelen megvalósítani ezt a tervet, de ezt nagyon sajnálnám, mivel szeretek Budapesten élni.
Korábban nyilatkoztam már erről a tervről, aminek kapcsán sok támadást kaptam delfinárimot ellenző emberektől ezért ki szeretném emelni, ez egy álom, jelenleg sem befektető, sem telek, sem delfinek nincsenek sőt törvény is tiltja jelenleg Magyarországon a delfinek tartását. Amit szeretnék: új otthont, Európában a legnagyobb helyet biztosítani fogságban született, jelenleg kis méretű delfináriumban élő állatok számára. Sokan azt gondolják, hogy vadon élő delfineket szeretnénk tartani, de ezt európai törvény tiltja, csak fogságban született állatokat lehet tartani. Továbbá Európában törvény szabályozza azt is, hogy fogságban született delfineket nem lehet visszaengedni a szabadba.
Mivel ez egy álom, így inkább a jelenleg megvalósítható titkos projektemre koncentrálok ezért a delfinárium nem elsőrendű, így jelenleg le van állítva.
Van olyan pálya/szakma, amely nagyon távol áll attól, amivel foglalkozol, mégis, mindig is érdekelt?
Régebben zenéltem, azonban sajnos időhiány miatt ezt abba kellett hagynom. Azonban ha bármikor módom lenne rá, szívesen folytatnám.
Gyermekkorodban mi volt az álommunkád?
Mivel gyerekkorom óta zongoráztam és énekeltem, így természetesen rocksztár szerettem volna lenni. Ettől egyébként nem is voltam olyan messze, mivel 15-19 éves koromban játszottam egy együttesben, amiben énekes/ zongorista voltam.
Mit gondolsz, mi az, amit mi, emberek az állatoktól tanulhatunk?
Például feltétel nélkül szeretni, ahogy például a kutyák és sok más állat is tudnak.
Hogyan kerültél közel a vízi világhoz? Mikor és minek hatására kezdtél el búvárkodni?
Apukám már a 70'-es években állatkereskedést nyitott Svédországban, Stockholmban. Fő profilja a tengeri élőlények voltak. 1985-ben volt egy szezonális kiállításunk, Svédország akkor egyetlen aquaparkjában, ahol kisebb Tropicarium jellegű állatkertet üzemeltettünk.
1988-ban a családdal jártunk Floridában, az Orlandóban található Sea World-ben, ahol elhatároztuk, hogy szeretnénk nyitni egy Tropicariumot. Ez meg is történt 1990-ben Svédországban, majd 1991-ben levizsgáztam búvárkodásból, mivel a napi munkámhoz szükségem volt a merülésre.
Hogyan írnád le azok számára, akik még csak „ismerkednek a vízzel", természetes vízben nem is nagyon fürödtek/úsztak, hogy milyen érzés és élmény búvárkodni, esetleg cápák közé merülni?
Számomra a búvárkodás fantasztikus látvány és egy rendkívül nyugodt élmény. Mindenkinek ajánlom, aki kíváncsi egy ilyen különleges élményre. Mielőtt cápák közé merülne egy búvár, ajánlatos előtte gyakorlatra szert tenni, mivel a ragadozók közé merülés adrenalinfokozó állapot.
Van olyan búvárkodással kapcsolatos élményed, amely valamiért kifejezetten emlékezetes?
Pár évvel ezelőtt a Maldív-szigeteken egyszer láttam egy cetcápát, amely a világ legnagyobb hala. Az általam látott példány 5 méter nagyságú volt, így ez egy felejthetetlen emlék számomra. 2018-ban egy Manta szafarin voltam a Maldív-szigeteken, ahol kb. 30 nagyméretű példányt láttam, egészen közelről.
Folyt.köv.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez