A boldogságot nem máshol, hanem magunkban kell megtalálni - Dolgok, amiket külföldre költözés után megtanultam
Egy új országba való költözés sokszor az egyik legizgalmasabb dolog, ami felrázza az életünket, átkalibrál minket, és felfedi önmagunk olyan részeit, amelyekről nem is tudtuk, hogy léteznek. Íme néhány értékes tanulság, amit megtanultam, amikor úgy döntöttem belevágok és új életet kezdek egy idegen országban család és barátok nélkül.
A legnehezebb helyzetekben tapasztaljuk meg az empátiát és a kedvességet
Ha külföldre költözünk mondhatni tiszta lappal kezdünk, így számos alkalmunk nyílik arra, hogy gyakoroljuk az empátia és a kedvesség kifejezését. Sőt, ami ennél is jobb, hogy valóban megtapasztaljuk mennyi jóságos ember van ebben a világban. Erre szokták azt mondani, hogy sokszor a segítség a nem várt helyről érkezik...és milyen igaz. Számos olyan helyzetbe kerültem odakint, ahol égető szükségem volt segítségre, és legtöbbször random idegenektől kaptam ezt meg. Amiért mind a mai napig végtelen hálával tartozom.
Függetlenségre nevel
Míg a költözéssel és a családtól való elszakadással járó stressz ijesztő lehet, egy idő után azonban rádöbbensz, hogy ez egy óriási lehetőség arra, hogy végre függetlenné válj. Miután sikeresen takarítottam, főztem, bevásároltam, mostam, és egyéb kötelezettségekkel zsonglőrködtem, büszke voltam újonnan megszerzett függetlenségemre és az önállóságomra. Ugyanakkor az is nagy tanulság volt számomra, hogy bár ez egy szuperpozitív dolog, mégsem szabad átesni a ló túloldalára és azt gondolni, hogy innentől kezdve sosem lesz szükségünk külső segítségre. Tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy még mindig ugyanolyan emberek vagyunk, és igenis lesz alkalom, amikor segítségre lesz szükségünk az életben.
Sosem szabad elfeledkeznünk a régi életünkről, és vele együtt a régi barátainkról
Valljuk be, izgalmas a külföldre költözés lehetősége. Izgatottak vagyunk, hogy új barátokat szerezhetünk, megismerhetünk néhány helyi lakost, és társasági életet kezdhetünk. Könnyű belemerülni a kávézásba, fesztiválokba és bulikba újdonsült barátainkkal. Azon kapjuk magunkat, hogy elragadtatjuk magunkat egy új környezetben, új emberekkel élünk, és új dolgokat tapasztalunk… annyira, hogy akaratlanul is elhanyagoljuk otthoni barátainkat.
És igen, teljesen természetes, hogy jobban számítunk jelenleg az új barátainkra, hiszen nincs itt a régi megszokott közegünk, de fel kell ismernünk azt, hogy a régi barátaink éppen annyira fontosak számunkra, mint a jelenleg körülöttünk lévő emberek. Hiszen a költözésünk előtt ők voltak mellettünk, velük éltünk meg számos élményt és ezeket az emlékeket nem szabad ilyenkor alábecsülni.
Minden csoda három napig tart
Na persze nem a szó szoros értelmében, de ahogyan óriási élmény az elején, a kezdeti időszakban az, hogy minden teljesen új, a környezet, az emberek, a szokások, a hely milliője, úgy azt is tudni kell, hogy egy idő után ez is megszokottá - természetessé - válik majd.
Kamasz korom óta vágyam volt az, hogy egy új országban próbálhassak szerencsét. Majd miután megtörtént és megszoktam az egészet, rádöbbentem arra, hogy megint hiányzik valami. Ez tökéletesen példázza azt, hogy az ember vágya végtelen és valahol kielégítetlen is.
A boldogság valóban belőlünk ered
Én is bedőltem annak az elcsépelt gondolatnak, hogy új életet kezdek egy új helyen és hirtelen majd minden sokkal jobb lesz. Hogy a korábbi traumáim, sérelmeim egy csapásra eltűnnek belőlem és egy teljesen tökéletes életet kapok helyette. Aztán idővel csak kiderült, hogy a boldogságot nem keresni vagy éppen kergetni kell, hanem magunkban kiépíteni. Nincs mód arra, hogy egyszer csak letegyük egy adott ország határánál az addigi "csomagunkat" és úgy éljünk, mintha aznap születtünk volna. Fel kell fedezni a bennünk rejlő potenciált és ki kell építeni egy olyan belső stabilitást, melyet csakis az önismeret útján szerezhetünk meg.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez