A Centrál Színház nagy bukása!
A Centrál Színház 2015/16-os évadjában elsőként a Ma este megbukunk! című előadás került újonnan a repertoárba. A hivatalos premier előtt egy nappal volt alkalmunk részt venni a sajtóbemutatón, és a címhez hűen, a darab tényleg megbukott. Nem is kicsit!
Akárcsak a nagysikerű Függöny fel!-ben a Ma este megbukunk előadásban is egy amatőr színtársulat kísérel meg bemutatni egy darabot – ezúttal egy klasszikus angol krimit – ám az este katasztrófába torkollik. Murphy törvényeit követve: ami elromolhat, az el is romlik, ami összeomolhat, az össze is omlik. Az eredmény egy semmihez sem hasonlítható, tornádó erősségű vígjáték. A Ma este megbukunk London legsikeresebb komédiája, a Centrál Színház előadását pedig egyedülálló módon az eredeti stáb állította színre.
Az előadás már akkor elkezdődik, mikor a nézők még csak szállingóznak a nézőtérre, Cserna Antal már ekkor szerepben van, és kiöregedett rock and roll technikusként keresi az elveszett dupla Neoton cd-jét, illetve Winstont, a második felvonásban szereplő kutyát. Annyit elárulhatok, hogy csak az egyik kerül elő, és a kevésbé fontos. Botos Éva is feltűnik már, mint az utolsó simításokat végző kellékes a színpadon. Janicsek Péter, mint az előadásban színre vitt darab rendezője üdvözli a nézőket, majd kezdődhet az előadás! Rada Bálint kiválóan hozza a megszeppent kezdő színészt, aki bakit bakira halmoz, és a tenyeréből sem átall lesni, ha éppen elfelejti a szöveget. Katona László alakítása zseniális, aki a maga bárgyú módján fürdik a sikerben, noha a darab egyenes úton halad a katasztrófa felé, ő boldog, hogy a színpadról kikacsinthat és üdvözölheti rajongóit. Janicsek Péter az egyetlen, aki rendezőként és a többiekhez képest tapasztalt színészként próbálja menteni a menthetőt, kevés sikerrel. Ágoston Katalin előtt leborulunk, aki Gobbi Hildát megszégyenítő magasságokat szeretne elérni alakításával, és éppen ettől válik könnyfakasztóan komikussá. Mészáros András szerepe szerint ugyan gyilkossága áldozata lesz, de mivel az előadás során minden, de tényleg minden félresiklik, többet látjuk élve, mint holtan. Schmied Zoltánra, és arra, amit a színpadon művel pedig nincsenek szavak, annyira jó.
A The Daily Mail kritikusa így fogalmazott: „Attól féltem, hogy megfulladok a nevetéstől!” Mi is ettől féltünk, és néhányszor már majdnem szégyelltük magunkat, olyan hangosan nevettünk, de mivel mindenki így volt ezzel a nézőtéren, nem kellett magunkat kellemetlenül éreznünk, amikor szó szerint vinnyogtunk a röhögéstől. Ugyan az évad még csak most kezdődött, de megkockáztatom, hogy a legjobb és legszórakoztatóbb darabhoz volt idén szerencsénk. A jegyváltás kötelező!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez