8 dolog, amit jobb lett volna, ha előbb megértek az élettel kapcsolatban
Emlékszünk milyen volt az a pillanat, amikor egyszer csak ránk szakadt az igazság, hogy menthetetlenül elmúltak a gyermek éveink és felnőttünk? Amikor megértettük, hogy mi az, hogy felelősséget vállalunk az életünkért? Amikor a világ kitárta kapuit, és nekünk hirtelen döntéseket kellett hoznunk, egyértelmű világos utat adni az életünknek? Izgalom és rémület volt a felismerés egy időben. Bárcsak valaki előbb elmondta volna mind azt, amit azóta megértettem..
Sosem lesz fix pont az életedben, mert az élet egy örökös növekedés
Azt gondoltam, hogy azt, aki vagyok, és amennyit érek, igazán jól ismerem. A képességeimet teljesen kiaknáztam, a lehetséges tudást megszereztem, és magamévá tettem. És ennyi, kész, ez az eszköztáram, ebből kell kihoznom a legtöbbet. Az iskola tökéletes helyszín arra, hogy jó mélyen az eszedbe vésd, mennyit érsz. Első sorból végzik ki a kreativitásodat, az önértékelésedet és megtanítják neked, hogy nem, nem lehetsz akárki, de még senki se, ne álmodozz, ha nem tudod a sinus cosinus tételt, hülye gyerek! Tulajdonképpen az önmagamról alkotott képemet, sokáig korlátoztam, amíg rádöbbentem, hogy végtelen lehetőség áll rendelkezésemre, hogy növekedjek, és hogy milyen irányba, az is csak az én döntésemen múlik. A hozadékom, a múltam, a tapasztalataim, nem egyenesen arányosak azzal, hogy még mi mindent hozhatok ki magamból most. Ez az út, és erre a válasz, végtelen, csak rajtam múlik, hogy mit szeretnék bejárni. Ez a szép az egészben, mindennek mi vagyunk az alkotója, a teremtője, és amint felismertük ezt az igazságot, elkezdhetünk festeni a vászonra. Az élet minden perce lehetőség, hogy álmodj és megvalósítsd önmagadat.
Óvatosan bánj a tanácsokkal
Nem tartozom azok közé az emberek közé, akik szívesen kérnek segítséget, de megesett már, hogy szükségem volt egy külső szemlélőnek a véleményére. Az emberek pedig készséggel segítenek ott, ahol csak tudnak, szeretnek tanácsot adni, jó szándékkal. Néha könnyebb mások életében rendet tennünk, mint a sajátunkéban. A tanácsok legtöbb esetben kézzelfoghatóak, logikusak, igazak és akár bölcs gondolatok is lehetnek, de sajnos ezek nem rólam szólnak, hanem a tanácsadóról. Jó esetben mindenkinek egészséges önismerete van, és a saját szemszögéből, a saját szűrőjén keresztül fog nekünk tanácsot adni. Ami másnak jó, az nem biztos, hogy nekünk is. Mind egyedi úttal rendelkezünk, amit be kell járnunk. Ami engem elvisz abba a B- pontba, ahová el kell jutnom, az nem biztos, hogy ugyan az a döntés, vagy nézőpont lesz, amit a másik ember tanácsolna. Neki ez az igazsága, és őt el is viszi a saját B-pontjába, de engem lehet, hogy eltérít az úti célomtól, kihagyok egy fontos állomást. Egy tanács legtöbbször óvni szeretne minket, lerövidíteni azt utat, megkímélve minket a vélt zsákutcáktól, de bizonyos tapasztalatokat magunkévá kell tennünk, hogy formáljanak minket. Sosem tudhatjuk mások helyett, hogy kinek mi lehet igazán az építő segítség, ezért bölcsen bánjunk a tanácsokkal. A megmentés szándékával van, hogy értékes tapasztalatot veszünk el a szeretteinktől, akiknek így még tovább kell bolyogniuk, hogy felismerjék a saját igazságukat. Érdemes olyan emberek tanácsát kikérni, akik hasonló élethelyzetben voltak, mint amiben mi épp elakadtunk, de még akkor is keressük meg az egyensúlyt a kapott tanács, és a saját igazságunk között.
Nem mindig kell követni a szenvedélyünket
Fantasztikus dolog, amikor valaki szenvedéllyel csinál valamit, kétség kívül, az eredménye is más lesz, de maga a szenvedély gyakran romboló erőbe is átcsaphatnak. Az érzéseink is folyamatosan ki vannak téve a változásnak, és ez nem is baj, a szenvedélyt viszont sokszor a megszokás álruhájába is bújhat, rögeszméssé válhat, hiszen az ösztöneinkre van hatással. Sokkal világosabb és aktuálisabban adhat irányt, ha arra figyelünk, hogy jelen pillanatban mi az, ami lelkesít? Ha a kíváncsiságunknak adunk teret, az nagyobb alkotó erőket szabadíthat fel bennünk. Ahogyan Elizabeth Gilbert (Ízek, imák, szerelmek írója) mondja: „ Ha eltudod engedni a szenvedélyt, és követed a kíváncsiságodat, az elvezet majd a szenvedélyedhez.”
Élményeket vásároljunk, ne dolgokat
Szeretem a szép tárgyakat, holmikat, szeretem megteremteni azt, amire vágyom, de ezek igazából sosem hozták meg a várva várt boldogságot, csak egy pillanatnyi kielégülést. Amikor a pénzemet élményekbe fektettem, az nem csak pillanatnyi szórakozást adott, hanem olyan maradandó tapasztalatokkal és értékekkel gazdagítottak, ami felbecsülhetetlen. Egy színdarab, egy számomra érdekes előadás, sokkal többet tett hozzá a személyiségem fejlődéséhez, mint egy szép, új pár cipő. Egy utazás, egy másik kultúra megismerése, és új emberekkel való kapcsolódás lehetősége, nem csak a komfortzónámat tágította, hanem egy másik világot is megnyitott bennem, új perspektívát, új ismeretet adott az életemnek. Minden pénzt megért.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez