7 viselkedési forma, amit a legtöbb ember negatívnak hisz, mégis egészséges
Gyakran hátat fordítunk a valódi reakcióinknak, csupán azért, mert egészségtelennek gondoljuk őket. A saját elméd és tested tudja, hogy mire van szükséged, hogy mitől kéne megszabadítanod magad. Ne fojtsd el. Sokkal egészségtelenebb, ha elnyomsz egy szerinted negatív reakciót, mintha megengednéd. Nem kell tökéletesnek lenned.
#1. Düh
A harag egy olyan érzelmi megnyilvánulás, amit legtöbbször igyekszünk elkerülni, rosszabb esetben elfojtani, pedig valójában sokkal felszabadítóbb ezt az érzést átengedni magunkon, mint letagadni, mikor valójában így érzünk. A dühöt egészséges módon megélve, kifejezve, az életünkbe erőteljes és pozitív változást idézhet elő, mert nem akasztja meg az energiádat. A harag egy olyan érzelmi energia, ami felgyülemlik bennünk, mikor valaki megsért, megbánt vagy a személyes határainkat felfeszegették. Ez az energia, ha nem nyilvánul meg egészségesen, sokkal nagyobb belső frusztráltságot okozhat szellemileg, lelkileg és fizikailag is. Hiszen ha nem adod ki, attól még ott lesz és sokkal nagyobb energiát szív el tőled az, hogy ha megpróbálod a szőnyeg alá söpörni.
Próbáld meg átölelni ezt az energiát és fedezd fel, hogyan alakíthatod át és hasznosíthatod ezt magad számára pozitívan. Amikor dühös leszel, vizsgáld meg magadban, hogyan tudnád ezt a dühöt pozitív módon kifejezni. Nem egészségtelen az ahogyan éppen érzel, akkor is ha az negatív érzés. Ami igazán egészségtelen, az az, ha azt elnyomod, és nem megfelelően éled meg. Ha letagadjuk amit érzünk, egészen mélyen okozhatunk vele magunkban károkat. A lassú depresszió kialakulásától kezdve testi tünetekig terjedően. Mondd el a másiknak hogyan érzel, amit a tettei vagy a szavai kiváltottak belőled. Nem kell veszekedésbe torkolnia az őszinteségednek, de diplomatikusan és tényszerűen kiadhatod magadból ami benned van, talán ezzel a másiknak is segítesz, nem csak magadnak. Ha nincs rá mód, hogy ezt szemtől szembe tedd meg, vagy nem egy személy váltotta ki ezt a heves érzelmet benned, akkor vezesd le mozgásban, vagy valamilyen más tevékenységben. A lényeg, hogy szabadítsd fel magad a tomboló energiáktól, mielőtt valóban pusztítást végeznél önmagadban.
#2. Elveszve
Mikor elveszítjük a tájékozó készségünket, elveszettnek érezzük magunkat, de mikor eltévedünk, az arra késztethet minket, hogy hallgassunk az intuíciónkra, az ösztöneinkre. Biztos volt már veled olyan, hogy egy külföldi úton, nyaraláson, elvesztetted az irányt, az úti célodat és nem tudtad, hogy merre tovább, hol vagy. Ilyenkor, ha nem pánikba esel, hanem csak követed az ösztöneidet és bízol bennük, sokszor váratlan és csodálatos felfedezésbe sodrod magad, talán sokkal szebb, izgalmasabb területekre tévedsz, mint ahová eredetileg indultál. Ez igaz az életre is. Legyél rendben az utaddal, az életben való utazásoddal, bízz benne.
Néha szeretnénk valamit, kitűzünk célokat, és valahogy elsodor minket az élet, de mi kézzel-lábbal kapálózunk, hogy visszatérjünk arra az útra, amiről azt gondoljuk, hogy a miénk, de ha sikerül is visszatérnünk csak akadályokba ütközünk. Talán nem hiába térítenek le ilyenkor minket. Lehet, hogy valami sokkal fantasztikusabb utat szántak nekünk, olyat, amit most még a konokságunk miatt el sem tudunk képzelni. Vagy lehet, hogy végül az az út is ugyanoda fog vezetni, ahova elszerettünk volna jutni, csak más tapasztalatok útján szeretnének minket oda segíteni. Bízzunk abban, hogy minden értünk van és engedjük el néha merev álláspontunkat, engedve a jelen pillanatnak és a változásnak, ami révén csak mi gazdagodunk, mi tágulunk.Van egy mondás, mi szerint " Ember tervez, Isten végez. " Néha engedjük meg az életnek, hogy segítsen, és bízzunk benne, hogy mindig ott vagyunk, és oda érkezünk, ahol lennünk kell.
#3. Sírás
A sírás, mint a harag, egy bizonyos helyzetben adott egészséges érzelmi válasz. Bár nem szeretünk sírni, sokan szégyellik is a könnyeiket, mert úgy érzik, hogy gyengeségüket fedik fel vele, ennek ellenére tiszteljük, és szeressük azokat a pillanatokat, amikor elárasztanak a könnyek. A könnyek lehetnek a veszteség könnyei vagy az öröm könnyei is. Amikor sírunk, akkor segítünk a pszichénknek elengedni egy felfokozott energiát. Ez egy nagyon fontos tisztító, gyógyító folyamataa testünknek, lelkünknek. Ha ezt visszatartjuk, mérgezővé válhat, merevvé tehet minket.
A sírás lágyítja a személyünket a külvilágban, nem szégyen, ha hagyjuk, hogy mások lássák, hogyan érzünk. Ilyenkor jelet küldünk, a világba másoknak, hogy nyitottak és érző, sebezhető lények vagyunk, érzelmekkel, örömmel, bánattal, de semmi szégyellnivalóval, amit mások ne értenének meg. Bátorság felvállalni az érzéseinket, ez sok ember szemében, aki erre nem képes, inkább erény, mint rejtegetni való "képesség".
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez