5 alkalom, amikor elhittem, hogy tudok sminkelni, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy nem
A beauty videók, és persze a reklámok szereplői olyan játszi könnyedséggel viszik fel a szebbnél szebb sminktermékeket az arcukra, mintha ez a világ legegyszerűbb és legtermészetesebb dolga lenne, így nem csoda, hogy ilyenkor megpróbál belőlünk előbújni az eddig csak lappangó sminkmester. Én például majdnem minden ilyen alkalommal felbuzdulok, és veszek is egy rakás terméket annak reményében, hogy majd most megfestem magamnak a tökéletes arcot, azonban a dolgok természetesen nem mindig alakulnak úgy, ahogy eltervezzük őket.
Vörös rúzs
A vörös rúzs az a dolog, ami mindenkinek jól áll, és mindenkinek különlegesebbé és lehengerlőbbé teszi a megjelenését. Elméletben. Meg a képeken. Persze azt már kevésbé szokták hangoztatni, hogy ezt közel sem olyan egyszerű magunkra applikálni, ha nem vagyunk gyakorlott sminkesek, így könnyen előfordulhat, hogy a megjelenésünk valóban emlékezetesre sikerül, viszont cseppet sem pozitív értelemben. Ráadásul nem ártana azt is tudatosítani a bármilyen színű rúzst viselő nőkben, hogy bármennyire is rá van írva valamire, hogy 100 órán keresztül el sem mozdul a helyéről- az evés, ivás és minden más ellenére- ez a valóságban sajnos nincs így, ezért nem árthat legalább fél óránként ellenőrizni a vörösre mázolt ajkak állapotát.
A tökéletes árnyalatú alapozó
Hiába próbáltam magamat évekig kényszeríteni arra, hogy ne a bolti lámpák fényénél, a csuklómra kenve válogassak alapozókat, valahogy mégis mindig meggyőztem magam, hogy de, ez természetes fényben, a fejemen is tökéletesen fog mutatni. Ezután hazaértem, és szomorúan konstatáltam, hogy ez még sincs így. Persze, amikor hajnalban még félig lecsukott szemekkel, a fürdőszoba teljesen mesterséges fényeinél magamra kentem, ismét örülhettem, hogy az adott termék tökéletes választás volt, ennek ellenkezőjével pedig csak akkor szembesültem, amikor már az utcán sétálgattam és megláttam, hogy a fejem inkább narancsos-barna színű, és a természetességtől olyan messze áll, hogy ennyi erővel zebramintát is pingálhattak volna rám egy játszóházban.
Kontúrozás
Nem hiszem, hogy van olyan személy a világon, akin ne söpört volna át a nagy kontúr-láz, és ne képzelte volna el magát akárcsak egy pillanatig is tökéletesnek, amikor arról ábrándozott, hogy hogyan fog csodásan kontúrozott arcot varázsolni magának. Persze én is megetettem, nagyon jó és egyszerű ötletnek tűnt, aztán ráébredtem, hogy vagy velem van a baj, vagy a palettámmal, de ez nem működik nekünk együtt. Persze a negyedik, különböző márkájú, állagú leírású kontúr paletta után sem éreztem azt, hogy ez az, amire nekem igazán szükségem lenne, így inkább elengedtem a dolgot.
Füstös szemek
Volt egy időszak, amikor tényleg minden sztárnak, celebnek, kevésbé ismert vagy teljesen átlagos embernek füstös sminkje volt. Ki ne vágyott volna arra, hogy otthon, magának is elkészítse ezt a remeket, ráadásul a beuty videók lépésről-lépére rengeteg hasznos tanácsot adtak azzal kapcsolatban, hogy mit, milyen mennyiségben és milyen eszközzel kenjek magamra?! De hosszú évek próbálkozás után is még mindig ott járok, hogy úgy nézek ki, mint egy óriáspanda, pedig próbáltam követni leírásokat, videókat, képeket. Persze hátha majd legközelebb…
Tökéletes tusvonal
Legalább vagy ezerféle módszer létezik arra, hogy hogyan húzzuk meg a tökéletes tusvonalat, ami lehet fekete vagy színes, ugyan csak egy apró részlet a sminkünkben, mégis képes feldobni és meghatározni az egészet. Az ember lánya könnyen kaphat ihletet, amikor azt látja, hogy cellux, ecset, papírdarabok vagy bármilyen egyéb segédeszköz segítségével meg lehet alkotni a tökéletes vonalat. Persze szigorúan csak akkor, amikor minden más részlet már készen van. Szerintem ez csak azért van így, hogy még sokkal rosszabbul érezhessük magunkat, amikor az utolsó pillanatban, egy túl vastag/túl vékony/túl hullámos vonalnak hála vágjuk haza az egész alkotásunkat.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez