2. Varga Maja írásai



Quimby - Honnan számítható a stabilitás és a hosszútávú maradandó népszerűség egy zenekar körül?

32 év. 32 éve töretlenül együtt akkor is, ha éppen visszavonulót fújnak a nyilvánosság előtt. 32 éve töretlenül akkor is, ha éppen igencsak képlékeny és fárasztó ez a töretlen kifejezés. Egy szakadatlan hullámvasútnak tűnik az egész létezésük, az egész személyiségük, az egész zenekari létük, a barátságuk, de az a valódi őszinte hullámvasút, amibe ha belenézel, meglátod önmagadat is: nem rejtegetnek semmit, nem hazudnak bele a szemedbe, és nem hagynak ott az útszélén akkor se, ha éppen önmagukat is nehezen találják meg.

olvass tovább

A Z-generáció királynője az idei Sziget-en egy lemeztelenített intenzív interakciót hozott létre a közönségével

Az a kósza pletyka, ami így vagy úgy, de a köztudatban terjedt, hogy a Sziget idén Billie Eilishra tett fel mindent, tőle várta a nagy durranást, látszólag igaznak tűnik. S bár tényleg több ezren voltak a fiatal lány koncertjén, egy kicsit az jutott eszembe, amit az emberek és a sajtó Rihannával csinált: felrótták neki a késést, s az utána lévő playbacket, a szerintük semmiféle produkciót, amivel “megtisztelt” minket.

olvass tovább

Mintha azért kéne szorongani, mert rosszindulat és gyűlölet nélkül élünk – mi is lesz normális egy társadalomban?

Feltűnt az, hogy többségében azok szoktak bocsánatot kérni, azok szoktak - képletesen értve - lehajtott fejjel olykor járkálni, akiknek a szíve nincs teljesen tele negatív érzelemmel? Akiknek nem az az első gondolatuk, hogy ki és micsoda a másik, hogy mennyire csúnya, buta, szerencsétlen, egoista, önző, érthetetlen, hanem akik igyekeznek mindenkivel szemben szeretettel fellépni, mert már tisztában vannak azzal, hogy egyetlen egy szó is mennyi bajt tud okozni a másikban.

olvass tovább

Olyan családot szerettél volna mindig is, ami neked is volt?

Valamelyik nap a héten, az egyik barátommal folytatott beszélgetés során szóba került az, hogy vajon mikortól számít a függőség negatívnak egy párkapcsolatban, és elhangzott ebben a beszélgetésben egy kijelentő mondat, ami most eszembe jutott és nem hagy nyugodni: „mindenkinek mást jelent a mérgező kapcsolat.” Belegondoltam most abba, hogy nekem honnantól nem egészséges egy kapcsolat, hogy a körülöttem élő emberek mit szoktak erről a kapcsolati típusról mondani, és igen, látszólag különbözik a látásmódunk, de azt nem lehet 100%-san kijelenti, hogy teljesen mást jelentene nekünk az, hogy mi számít mérgezésnek és mi nem.

olvass tovább

Képes vagy nemet mondani, az nem a másik helyzetének szól, hanem annak, hogy már nincs befolyással az életedre

Hajlamosak vagyunk arra, hogy azonnal megtámadjuk a másik embert és közben nem kérdezzük meg, hogy ő egyébként hogy van. Nem járunk utána, nem érdeklődünk felőle, miközben az elvárásokat egymás után gördítjük felé. Minden, ami szembejön velünk, azt egy/egyben vetítjük le magunkban anélkül, hogy megfigyelnénk, valójában mit is jelent ez a másik személynek, hogy egyáltalán ő miért csinálta vagy mondta azt, amit aktuálisan mondott.

olvass tovább

Amikor nem a kialakult helyzetnek mondasz nemet, hanem a személy negatív hozadékának

Nem gyűlölőd, nem lettél immunis, csak már gyógyult. És akkor a mondat végi írásjellel együtt mi marad? Legtöbbször, amikor összevesztünk, mindvégig éreztem, hogy ez még nem teljes. Ettől még nem került végérvényesen pont az egész mögé, még vannak érzések, még érdekel, még csinálnám, még fontos, még nem egy semleges tér. Még számít, hogy számítok neked

olvass tovább

A sok csalódás miatt olykor a saját ellenségünkké válunk?

Miért van az, hogyha egy párkapcsolatban minél közelebb engeditek magatokat egymáshoz, akkor egy-egy szóváltás után is megsérülhet valamelyik fél? Minél közelebb van a másik, annál kevésbé van valódi indoka egy-egy veszekedésnek. Hirtelen minden bolhából lehet elefánt, és elefántból is bolhaszőr. Mintha egy-egy veszekedés már csak arra irányulna, hogy a másik kiadja magából a feszültséget, és teszi ezt azzal az emberrel, akiről tudja, hogy mindig ott lesz, bármit is fog mondani.

olvass tovább

Igenis szét kell csúszni ahhoz, hogy a végén jól legyél

„Minden sikeres Férfi mögött egy Nő áll.” De arról miért nem beszélünk ennyire nyíltan, hogy mi van akkor, ha a Nő összeroppan a ránehezedő súly alatt? Miért nem beszélünk nyíltan az idegösszeomlásról? Miért szégyelljük még mindig ezt? Az idegösszeomlás egy létező állapot, és nem csak idegen szóként van jelen az Értelmező Kéziszótárban.

olvass tovább