Bocsánatot kellene kérnem magamtól
Bocsánatot kellene kérnem. Bocsánatot kellene kérnem magamtól. Hogy annyi éven át másoktól vártam mindent, amit magamnak kellett volna megadnom.
olvass továbbBocsánatot kellene kérnem. Bocsánatot kellene kérnem magamtól. Hogy annyi éven át másoktól vártam mindent, amit magamnak kellett volna megadnom.
olvass továbbNagyon nehéz az embernek ránézni, főként rálátni saját magára. Kifelé tekintünk. Másokat figyelünk, mások velünk szemben tanúsított viselkedéséből leszűrve határozzuk meg adott reakcióinkat. És csodálkozunk, hogy mások fájdalmas viselkedését magunkba engedve a pillanat végül nekünk fáj. Felnőtt testbe zárt gyermekek vagyunk.
olvass továbbAnnak ellenére, hogy a pozitív gondolkodás és a motiváció hívei erre egyértelműen harsány igennel válaszolnának még mindig meglepően sok ember küzd az érdemtelenség érzésével. Ennek természetesen az az oka, hogy önmagunk alkalmatlanságának, leértékelésének sebe mélyen van bennünk és a pozitív megerősítések mondogatása ennek a szintnek a gyógyításához már nem elég.
olvass továbbLelkem mélyén hordom hegeimet és senkinek nem mutatom meg. Láthatatlan könnyek csordulnak arcomon a mosoly álarca mögött. Csodás napra virradunk, mégsem tölti meg a szívem nyugalommal.
olvass továbbTudod mi a legjobb érzés? Jelen lenni. Beledőlni a mostba. Lehajtani a teraszon a reggeli kávéd, úgy, hogy közben nem gondolsz arra, hogy milyen hibákat követtél el, amiket most már nem tudsz újrarajzolni vagy korrigálni. Behunyni a szemed és élvezni a napsütést, úgy, hogy nem aggódsz minden másodpercben a holnapon.
olvass továbbMire is vállalkozunk amikor gyógyulás útját választjuk? Hat évig jártam önismeretbe, elolvastam száz meg száz önfejlesztő könyvet, elmentem a hollisztikus gyógyítás irányaiba, az aktuális párjaimmal párterápiába..etc. Azt gondoltam és egyben reméltem, hogy a segítségkéréssel és ahogyan megkezdem a lelkem gyógyítását, közelebb kerülök magamhoz, a múltamhoz, ezáltal javítva a jelen életminőségem.
olvass továbbNehéz hetem volt. Érzelmileg nehéz. Mondhatnám, hogy nőként nehéz, mert egészen mély dolgokkal szembesülhetek. Ehhez a szembesüléshez azt hiszem, már leginkább az vezet, hogy rendbetettem a női részemet. Ez elengedhetetlen volt, hogy őszinte figyelemmel tudjak fordulni a férfiak felé.
olvass továbbVolt már olyan, hogy azt érezted, hogy csak egy olyan megálló vagy a másik életében, ahol tévedésből szállt le, vagy azért hogy megpihenjen mielőtt továbbsiet? Hogy te vagy az, aki a másik hátát simítva hallgatja őt, te vagy az, akinek megszorítja a kezét és köszönömöt rebeg, miután kicsavarta a lelkét. Aztán az órájára néz, puha csókot nyom a homlokodra, majd közli, hogy menni kell.
olvass továbbA nő a húszas évei vége felé jár. Rendkívül intelligens és magasan képzett, tele ambíciókkal. Jó a humora, életvidám, különféle érdekes hobbijai vannak. Szeretik az emberek, mert egyenes. Előtte az élet, bármit elérhet, amit csak akar. Ekkor megismerkedik egy harmincas éveiben járó férfival, akibe beleszeret.
olvass továbbHa megkérdezzük a legtöbb embert, hogy mit szeretne, akkor sokféle választ kaphatunk. De ha elkezdünk mélyebbre menni, és feltesszük a kérdést: de miért szeretnéd azt, amit szeretnél? Akkor eljutunk odáig, hogy kibukik: boldog szeretnék lenni!
olvass továbbOlykor úgy tekintünk az életünkre, mint egy soha véget nem érő utazásra, amelynek minden percéből ki kell nyernünk a boldogság, az élvezet, a szerelem minden létező formáját. Kicsit engedünk a dolce vita érzésnek, az édes életnek, az élvezetek hajszolásának, és nem gondolunk a holnapra, mert a jelent akarjuk a végtelenségig kifacsarni.
olvass továbbKöszönöm a nehéz napokat, a fájdalmat a mellkasomban. A fejemben és lelkemben zajló káoszt, a hullámokat, a hegyeket és völgyeket. Köszönöm az éjszakákat, amikor nem tudtam aludni, mert a a szívem gyorsabban vert. Köszönöm az elárasztó könnyeket. És köszönöm, hogy akkor még nem értettem miről is szól ez az egész.
olvass továbbLáthatatlan bántalmazásnak nevezik, hiszen a testen nem látszó, de örökre a lélekben élő nyomokat hagy. A gyermekek születésüktől fogva számítanak szüleikre, a szeretetükre, odafigyelésükre. Alapvetően ezt meg is kapják, de ebben az esetben sajnos nem és ez válik számukra a normálissá. Nem is tudják mi hiányzik, mert soha nem élték át, így csak felnőttként érzik, hogy valami nem stimmel velük. Az alábbiakban néhány jellemzőt sorolunk fel, ami arra enged következtetni, hogy téged is elhanyagoltak érzelmileg:
olvass továbbAz általános közvélekedés az, hogy rossz, ha egy nő harcol egy férfiért, mégis nők nap, mint nap megteszik ezt, miközben iszonyatosan rosszul és megalázva érzik magukat. Én azt mondom ez a kérdés megint csak nem fekete-fehér és ha belenézünk sokkal mélyebb rétegekkel találkozunk, mint, ami elsőre felületesen látszik.
olvass továbbMég évekkel később is képes voltál bántani. Csak most az volt a különbség, hogy nem a kimondott, hanem a ki nem mondott szavaid csapódtak erősen a védelmi rendszeremnek, ami már akkor küldte a riasztást, amikor megpillantottalak.
olvass továbbNagyon gyakori jelenség a párkapcsolatok elején, hogy elindul egy folyamat, majd az egyik fél behúzza a kéziféket és menekülni kezd a kapcsolat elől. Van egy tévhit, ami masszívan tartja magát: nevezetesen az, hogy a szerelem fájdalmas tud lenni. Ez nem igaz. A szerelem sosem fájhat, hisz alapja a szeretet. A szeretet pedig nem fáj. Soha! Mi történik akkor?
olvass továbbAdj valami olyat, amit nem tudok kisöpörni az elmémből, bárhogyan is próbálom. Ami miatt kieshet a számon, hogy nem gondoltam volna, hogy biztonságból is lehet szeretni. Pedig lehet.
olvass továbbLehet, hogy tényleg én vagyok az. Hogy én leszek túl hamar izgatott, hogy az a baj, hogy a szemem mindent elárul, akkor is, ha a szám nem mozdul.
olvass továbbÜres reggeleken, megrémítő a magány. Kávét kortyolva az ember megijed attól, hogy mégis mi vár rá. Túl néhány hosszú kapcsolaton és időszakos kalandon, vágyakozunk valami olyan után, ami mellett végre megállapodhatunk.
olvass továbbAz az igazság, hogy egy idő után kinőjük azokat az embereket, akik nem tudnak értékelni minket.
olvass tovább