Kulcsszó keresés /

Gondolatok Agatha Seymour-tól - VII. / Csütörtök

• 2012. február 02.

Számomra a felnőtt élet azt is jelenti, hogy igyekszem professzionálisnak lenni abban, amit csinálok. Tudatában lenni annak, hogy mindennek amit teszek és mondok következménye van, tisztelettel, őszinte figyelemmel fordulni mások felé. Lehetőség szerint mindig jól szervezett vagyok, pontosan betartom a határidőimet, jó előre megtervezem az évem, konkrétan megfogalmazom a céljaim. Tapasztalatból tudom, hogy annyira vesz mindenki komolyan, amennyire én komolyan veszem a munkám.

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - VII. / Szerda

• 2012. február 01.

Az egyik életre szóló tanítást a kedvenc írómtól és példaképemtől kaptam. Akárhányszor elkedvtelenedem vagy kilátástalannak látok egy helyzetet mindig ő jut eszembe. W. S. Maugham tíz éves korára árva lett, nagybátyja nem sokat törődött vele, árván, magányosan, dadogósan töltötte a gyerekkorát. De mindez nem törte meg, már elég korán elhatározta, hogy minden nehézség és behozhatatlannak tűnő hátrányossága ellenére lesz egy jó terve a jövőjére, s kihozza az életéből a legtöbbet, amit csak lehet. Nos, ő ebből a szerencsétlen helyzetből világhírű íróvá lett. Számomra ez annyit jelent, hogy nincs lehetetlen, bármelyikünk bármit el tud érni, ha elég kitartóan dolgozik érte.

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - VII. / Kedd

• 2012. január 31.

Egyetlen dologban vagyok egészen biztos, abban, hogy az ember semmiben nem lehet biztos. Akárhányszor kialakítok egy véleményt és megnyugszom, hogy ez így van, tényleg így, rögtön találkozom valakivel, aki egészen másképp gondolkodik ugyanarról a helyzetről és már meg is kell változtatnom a véleményem. Idővel kénytelen voltam belátni, hogy képtelen vagyok megtartani egy véleményt, mert a dolgok állandóan változnak, a világgal kapcsolatos tapasztalataim folyamatosan gyarapodnak s nincs más lehetőségem, mint megtartani a frissességet a világlátásomban és nyitottnak maradni. Amint beleragadok egy élethelyzetbe vagy véleménybe a ragaszkodásom függőséggé válik, aminek az elengendése nagyon fájdalmas lehet.

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - VII. / Hétfő

• 2012. január 30.

Leszoktam arról, hogy azt várjam, hogy mindig minden a saját akaratom szerint történjen. Kitűzöm a célom, de nem ragaszkodom ahhoz, hogy a megvalósulás az én tervem alapján menjen, hagyom, hogy a teremtés a neki tetsző módon segítse az életem. Szerintem engedni kell az életet természetes medrében áramolni. Ezzel azt akarom mondani, hogy úgy érdemes a célokért küzdeni, hogy végig figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a világ folyamatosan változik, s vele változnak a körülmények is. Lehet, hogy az élet kétszer annyit szeretne adni a cél felé vezető úton, mint amennyit és ahogy én a saját verziómban elképzeltem ezért érdemes odafigyelni a jelekre és együtt áramolni az eseményekkel.

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - VI. / Vasárnap

• 2012. január 29.

Tudom ez most egy kicsit furcsán hangzik, de számomra a kikapcsolódás nem mindig a klasszikus formában értendő pihenést jelenti. Mivel alapvetően szellemi munkával telnek a napjaim és még akkor is zakatolva jár az agyam, ha épp a városban rohangálok ügyintézés címszó alatt a valódi pihenést az jelenti számomra, ha fizikai munkát végzek. Azt tapasztaltam, hogy a szellemi fáradtságot (néha még a rossz kedvet is) kiválóan gyógyítja a fizikai munka. Ha az ember úgy elfárad, hogy mozdulni sincs kedve, garantáltan nem terheli tovább magát lelki problémákkal... Na nem kell rögtön valami nagyon megerőltető munkára gondolni! Bár, ha jobban belegondolok, egy alapos takarítás rendesen megmozgatja az embert…

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - VI. / Szombat

• 2012. január 28.

Ahogy már említettem nem vagyok valami nagy szakértője a konyhaművészeteknek, de ha olyan kedvem támad, és csakis akkor, bemerészkedem a konyhába! Nem kell komoly alkotásra gondolni, semmi ilyesmi nem fog következni. Először is előveszem a kedvenc szakácsnőm Nigella Lawson valamelyik gyönyörű könyvét és lázasan keresgélni kezdek. Már a csodás illusztrációktól félig jól lakom!!! Azért kedvelem Nigellát, mert a receptjei egyszerűek, a hozzávalókat a sarki éjjel-nappaliban is be lehet szerezni és tíz percnél több időt nem igényel az elkészítésük! Ma egy végtelenül egyszerű desszertet készítek magamnak, csak a kényeztetés kedvéért, végülis hétvége van!

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - VI. / Péntek

• 2012. január 27.

Nem szoktam panaszkodni és mások panaszkodásával sem tudok mit kezdeni. Egész egyszerűen azért, mert tudom jól, hogy mindenkinek saját magának kell megoldania a problémáit. Nekem az enyémeket (akad feladat bőven), másnak is a sajátját és mások életébe sem szívesen okoskodom bele (hacsak nem kérik). Tudom jól, minden döntés felelősséggel jár, amit az ember meghoz, mindenki viselje hát a saját döntésének a következményeit. Meg úgy gondolom, hogy sokkal izgalmasabb kihívás érdekessé tenni magunkat önmagunk és akár mások számára is kreatív, gyakorlatias feladatokkal, munkával sopánkodás helyett. Egy jól elvégzett munka, frissítő, újszerű megoldásokkal mindenkit csak inspirálni tud!

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - VI. / Csütörtök

• 2012. január 26.

Elmondhatatlanul jó érzés őszintének és természetesnek lenni! Amíg nem próbáltam meg gyávaságból, megalkuvásból vagy bármilyen más okból őszintének lenni magammal és a világgal nem tudtam micsoda terhet cipelek a vállamon. Aztán amikor egy életem egy halálom alapon belevágtam és nem jópofiztam többet, nem kedveskedtem csak azért, hogy szerethetőbb, elfogadhatóbb legyek mások számára egyszer csak kinyílt egy másik világ. Ebben a világban pedig kiderült, hogy az ember minél természetesebb, minél inkább hiteles mások számára azzal, hogy olyan, amilyen. Azóta ha rólam kérdeznek széttárom a karom és csupán ennyit teszek hozzá: Ez vagyok én, se több, se kevesebb!

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - VI. / Szerda

• 2012. január 25.

Azt tapasztaltam, hogy ha az ember végre megtanulja elfogadni és szeretni magát, nem akar többé megfelelni mások elvárásainak. Boldognak érzi magát, elégedett lesz, az élet valahogy több jó és szép pillanattal ajándékozza meg. Azóta az én életembe is egyre több boldog, elégedett ember lép be, akiknek a sikere, kreativitása engem is további inspirál. Persze az élet ettől még tarka és előfordul, hogy barátságtalan, rosszindulatú emberekkel is találkozom, de már nem ijedek meg sem tőlük, sem a helyzettől. Természetesen a tőlem telhető legjobban kezelem a szituációt, de nem tulajdonítok jelentőséget a megjegyzéseiknek, ugyanis már tudom, hogy nem kell, hogy mindenki szeressen!

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - VI. / Kedd

• 2012. január 24.

Az élet folyton próbára tesz. Az “ördög” menetrendszerinti járattal érkezik és megkísért. Halkan, alattomosan a fülembe súgja: Add fel, keresd a könnyebbik utat! Nem látod, hogy nem érsz célba? Sokszor tényleg nagyon fáradt vagyok és csak a jó ég tudja megmondani, hogy pontosan mi ad erőt ahhoz, hogy tovább tudjam csinálni a dolgaimat úgy, hogy közben az eredmény még mindig sehol, még mindig csak energiát teszek a folyamatba, még mindig csak várom, hogy az erőfeszítések kézzel fogható eredményben nyilvánuljanak meg. Azt hiszem ekkor az visz előre, hogy tudom, hogy ha nem állok ellen a kísértésnek és feladom, sosem érem el azt, amit szeretnék, sosem jutok el oda, ahova szeretnék és ez a meggyőződésem eddig még mindig beigazolódott.

olvass tovább