Sokáig tartott megtanulnom, hogy ne hasonlítgassam magam össze másokkal. Amíg folyton azt vizsgálgattam, elemezgettem, hogy hol tartok az életemben másokhoz képest mindig úgy éreztem, hogy nem vagyok elég jó és sikertelennek találtam magam. Mindig az derült ki, hogy vannak nálam sokkal szebbek, jobbak, okosabbak, ügyesebbek, ezáltal mindig akadtak ellenfeleim. Aztán ahogy elengedtem a gondolatot és elkezdtem magamra figyelni, értékelni, szeretni önmagam, megpróbáltam a jelent megélni és abban a lehető legjobb döntéseket hozni, kiderült, hogy az egyetlen ellenfelem én magam voltam. Az állandó elégedetlenségem, az önostorozásom állt az utamban, na meg arra is rájöttem, hogy kizárólag a saját sorsommal kell foglalkoznom, ugyanis csak azért tartozom felelősséggel.
olvass tovább