-
2016. augusztus 26.
-
Mounaji Barbi
Feküdtem az ágyon, s miközben a halk szonátát hallgattam, azon tűnődtem hova tűnt mindaz, amit boldogságnak hittem. Amikor a boldogság már nem csupán egy fogalom, hanem szinte már kézzel fogható dologgá válik. Amikor nem esik nehezedre a legnehezebb akadályokat sem bevenni, hiszen tudod, hogy van valami, ami örökké mozgásban tartja a tested, a lelked és a szellemed. Valami, ami mindig lángra gyújt. De sajnos esetenként arra eszmélünk, hogy csak mi magunk vagyunk. Hogy már nincs ott az, ami motivált. Ilyenkor döbbenünk rá, hogy hétköznapi emberként mennyire esendőek is vagyunk.
olvass tovább