Kulcsszó keresés /


El kell engedned azokat az embereket, akik nem érdemelnek meg téged

Egész életedben a kedvesség, és az együttérzés védőszentje voltál. Igazi harcosként soha nem féltél megvédeni azt, akit szerettél. Ez pedig a mai napig megmaradt. Ez a csodálatos jóság azt érzékelteti számodra, hogy az életed során minden emberért érdemes harcolnod. De sajnos a valóságban nem így van. Vannak néhányan, akik nem igazán érdemlik meg az odaadásodat.

olvass tovább

Csak egy „talán” voltunk

Néha rájössz. Általában vasárnap este, amikor már második napja vagy otthon, egyedül. Rájössz, hogy jobb ez így. Velem is ez van, sóhajtok, de te már nem vagy az a rezdülés, ami a tüdőmben játszik, mert ki akar törni. Már annyiszor sóhajtottalak ki, hogy köhögnöm kell, mert tüdőm pora lettél csak a megkopott emlékeinken. Már nem akarsz kitörni belőlem, már megnyugodtál. Nem tudom mikor történt ez, talán, amikor legutóbb vért adtam, kikavarogtál a véráramomból, csak hogy kevésbé fájjon. De a nyomod itt maradt.

olvass tovább

El kell engedned, időnk lejárt

Magadhoz ölelsz, mintha egy boksz zsákot ölelnék. Megpihenek rajtad, de nincs megnyugvásom, az arcomat már nem érintem hozzád, feszítem a testemet, a lelkem is távol marad. Nincs bosszúvágy bennem, fehér zászlóval jöttem. Vajon hányszor emeltem már fel azt a zászlót, kifulladva, lihegve, belefáradva a hadakozásba? Nem akartad észrevenni, láthatatlan voltam, egy csöndes, lábujjhegyen járó, magányos, átkelni képtelen lélek a házadban.

olvass tovább

Toxikus Barátok, Isten veletek!

Az elengedés sokszor nagyon nehéz folyamat, főleg ha olyan személyt kell elengedned, aki igazán közel állt hozzád. Egy-egy mérgező viszony az egész életedre, a mindennapok aprócseprő ügyeire is rendkívül negatív hatással lehet.

olvass tovább

Érzelmi rabság

Mikor látod be, hogy vége? Miért játszod velem és közben önmagaddal ezt a régen elvesztett csatát? Vívod ezt a kínt, harcolsz magaddal ellenem közben csak észre kéne venned és elfogadnod, hogy a részed lettem. Már késő a “ha” meg a “majd”. Tényleg nem látod? Nincs már útja a kapcsolatunknak. Azt hiszed nekem nem fáj? – gondold azt.

olvass tovább

Amikor az utolsó vonat is elmegy

Attól a naptól kezdve, hogy akkor hirtelen megint eltűntél, mint Zrínyi a ködben, egyik napról a másikra, nem törődve, hogy mit okozol ezzel, napokon, heteken át próbáltam rájönni az okára, vajon megint miért? Majd csoda történt.

olvass tovább