Kövess minket Facebookon.
Suri Imre
Az ember lánya először gyerekként hisz a mesékben és a csodákban. Ebben él és lubickol. Várja a herceget a fehér lovon, aki délceg, aki daliás, aki megküzd a sárkánnyal, és aki csak a királylány kezét akarja.
olvass továbbMiért szeretnénk folyton olyan dolgokon változtatni, amikre már nincs lehetőség? El kell fogadni, hogy a múlt az múlt, aminek már régen vége, és sajnos a hibákon és a kudarcokon rágódni senkinek sem jó. Vissza kell tartani a rossz érzéseket, és csak a szép emlékeken nosztalgiázni, különben a jelenünk kárára válhat. Íme, néhány indok, ami miatt mindenkinek érdemes lenne elengednie a fájó emlékeket.
olvass továbbNem te vagy az egyetlen, kinek jelenlétét természetesnek veszik, akiről tudják, hogy úgysem fogja lemondani a megbeszélt találkozókat, aki mindig csak egy telefonhívásnyira van. Elmerengtél már azon, hogy miért gondolják egyértelműnek az emberek, hogy te mindig ott leszel?
olvass tovább
Szilágyi Edina
Hallottak a Balin tartott kegyetlen kakasviadalokról? Most pont úgy érzem, hogy egy ilyen viadal dúl a lelkemben. Kegyetlen, brutális, és vannak, akik élvezik. El tudják képzelni, hogy milyen törést jelent az ember életében azt átélni, hogy akiben hittek, akivel együtt álmokat szőttek és éltek meg, az újra és újra fájdalmat okoz?
olvass továbbSokan úgy vélik, hogy életünk során csak egyszer szeretünk igazán, minden korlát és határ nélkül. Hogy csak egyszer tapasztaljuk meg, mit is jelent teljesen önzetlenül átadni magunkat egy érzésnek, ami több nálunk. De milyen is az igazi szeretet? Fellángolás, vagy inkább valami sokkal erősebb kapcsolódás?
olvass tovább
Mounaji Barbi
Már nem akarok futni a másik után. Pedig volt már,hogy megtettem, de minden ember életébe elérkezik egy pont, amikor kívülről meglátja önmagát és rádöbben, hogy minden, amit korábban gondoltam az érzésekről, egészen másképpen van.
olvass tovább
Kovács-Vass Réka
Még sosem jártam a Budapest Pride-on, mármint magán a felvonuláson. Nem mintha nem szerettem volna vagy ne lettem volna kíváncsi, egyszerűen csak sosem jött ki úgy a lépés. A sors viszont úgy hozta, részese lehettem a New York Pride felvonulásnak, és meg kell, hogy mondjam, rengeteg érzést és gondolatot mozgatott meg bennem.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Szavak és érzések között óriási a szakadék. Mondhatsz nekem bármit, ahogyan én is mondhatok bármit, ha nincs mögötte az érzés, akkor nem lesz több csupán, mint egy semmitmondó gondolat, melyeket betűkké formáltunk. Hol vannak az érzéseid?
olvass tovább
Szekeres Fanni
A végtelen monotonitás percei hetekké, hónapokká válnak ma. Nem hoz lázba semmi. Minden szürke, minden csendes, olyan elhagyatott. Bámulom a szoba falait és megfeszítem minden idegszálam, mert terelni akarom a gondolataim, de csak elmélázom. Újra képek úsznak az elmémbe, felzaklatnak és fájnak.
olvass továbbÜlt velem szemben és nehezen szólalt meg. Láttam, éreztem, hogy óvatosan nyílik meg, nehéz számára beszélni arról, milyen helyzetben is van. Messziről indult. „Szeretnék kiállni magamért. Ezért jöttem, mert nehezen megy.” Furcsa volt számomra, mert egy jóképű, sikeres, ereje teljében lévő Férfi ült velem szemben. Néhány perc után pedig eljutottunk a valódi kérdéshez és ahhoz a gyötrő bűntudathoz, ami megbénította, ami miatt nem tudott tovább lépni. Nem akar ártani, nem akar bántani. De a jelenlegi helyzetben szenved. És fogalma nincs, hogyan lépjen ki a már nem működő kapcsolatából.
olvass tovább
Barna Berni
Annyira dühösek vagyunk. Annyira dühösek vagyunk egymásra. Szétfeszít minket a vágy arra, hogy közelebb kerüljünk, de ez az átkozott düh csak egyre távolabb taszít.
olvass tovább
Virág Klaudia
Újra itt vagyok veled. Csak ülünk, te és én egymással szemben. Úgy teszünk, mint két ismerős, akik között minden rendben. Udvarias köröket teszünk, miközben pontosan tudjuk, most is csak megfutamodunk.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Az az igazság, hogy néha az élet kemény lesz számunkra. Néha a "maradok" helyébe a "vigyáznom kell mostantól magamra" lép.
olvass tovább
Barna Berni
Akkor kezdem az elején. Ma reggel elmentem a piacra. A tegnap esti furcsa szél úgy kicsinált, hogy kosárral a kezemben kóvályogtam a paradicsomok és káposzták között. A végső döfést a hentes pultból rám kacsintó csirke adta, aki a szemembe nézett és gyilkosnak nevezett.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Mint egy csonthéjas, kívülről keménynek tűnök. Tévedés. Tévedések.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Mindig is hinni akartunk abban, hogy felnőve majd rábukkanunk a boldogságra. Hogy sokkal bölcsebbek leszünk, és irányítani tudjuk az sorsunkat. Olykor azonban az élet másképpen osztja le a lapokat, és te ott találod magad a nagy boldogtalanság-kupac tetején, és nem érted, hogy hogyan juthattál oda.
olvass tovább
Barna Berni
Könnyű azt mondani, és gyakran mondjuk is, hogy valaki menekül az érzelmek elől. Gyakran mondjuk, hogy valaki menekül az elköteleződés a felelősség elől. És valójában rengetegen vannak, akik ezt teszik.
olvass továbbSajnos az elvárások bizonyulnak a legtöbb csalódásunk gyökerének. Az igazság ugyanis az, hogy az élet és az emberek kiszámíthatatlanok, így a dolgok sokszor nem pontosan úgy alakulnak, ahogyan azt elterveztük. Ilyenkor csalódunk, és ez pontosan amiatt van, mert már eleve elvárásokkal indultunk neki.
olvass tovább
Varga Emese
Szeretek őszinte lenni. Többek között azért, mert ilyenkor látom az emberek szemében a csodálkozást. Látom, hogy nem mindig tudják hova tenni, hogy komolyan gondolom azt, ami elhagyja a szám és hogy képes vagyok felelősséget is vállalni a porba hulló mondatokért.
olvass tovább
Barna Berni
A félhomályban, utcák, házakba érkező finom fényében, résnyire húzott szemmel, figyeltem a tükörképemet. A kezemmel végigsimítottam a karom. Az idő hozta félelmeket messzire űzve, érzékeltem, hogy semmit sem változott. Az illata még mindig vanília, íze valamiféle, ismeretlen fűszer, vagy gyümölcs.
olvass tovább
