Kulcsszó keresés /


Néma kapcsolatok

Csak nézek rád, fürkészem a tekinteted, ahogy te az enyémet. A gondolataim dübörgik érzelmeimet az elmémben, de csak az ajkamba harapok és beszűkült szempárral mérlek végig, majd csukódik mögöttem az ajtó és már úton is vagyok. Ki kell szellőztetnem a fejem, el kell terelnem a gondolataim, hogy mikor visszaérek folytathassuk az életünket, mintha mi sem történt volna.

olvass tovább

Miért neveljelek? Hogy végül mással légy boldog?

Miért jó az neked, hogy kijelented, te most senki mellett nem állapodnál meg, de azért velem belekezdesz? Akármit is teszek, jót, vagy éppen neked nem tetszőt, csak az alkalmat lesed, hogy az orrom alá dörgölhesd. Minden lépésem számon tartod, és ha csak egyszer is bizonytalanabbul emelem a lábam, arra hivatkozva intesz búcsút nekem.

olvass tovább

Nincs időm

Nekem nincs időm arra, hogy ne legyen időm megállni. Nincs időm arra, hogy ne nevessek, egyek jókat, vagy szeretkezzek minden sejtemmel. Nincs időm arra, hogy ne szeressek az utolsó véremig.

olvass tovább

Reménykedni az újrakezdésben

Léteznek olyan kapcsolatok, amelyekről úgy vélik a benne élők, hogy eleve elrendeltetett az ő szerelmük, hogy a nagybetűs Sors, őket egymásnak teremtette. Ezek a szerelmek, a legszebb és leggyötrőbb érzéseket tartogatják. Az ilyen szövetségek mélyen beleivódnak a szívbe. Mert a két ember, mintha egy kozmikus varázslat részese volna, úgy élik meg ezt a szerelmet. És ha megtörik, vagy elfárad a kapcsolat, a szerelem mégis ott él a két szívben hosszú időn át, akár örökké is.

olvass tovább

A jóhoz, és a rosszhoz is ragaszkodunk

Amikor felfedezzük, hogy valami tökéletesen funkcionál az életünkben, megfelelő szerepet tölt be és jó értéket képvisel, akkor magától értetődő a hozzá való ragaszkodás. Vegyük például a jó szokásokat, az éltető szabályokat, a biztonságot adó határokat. Azzal, hogy az életünkben vannak, előre visznek, gazdagítanak, és a bőség útján vezetnek minket.

olvass tovább

Adós párkapcsolatban megöljük a szerelmünket

Aki sokat kapott, adósként már nem tudja magát egyenrangú félként, társként megélni a kapcsolatban – ugyanis többek között erre lenne szükség ahhoz, hogy egészségesen működhessen két különálló ember között egy kapcsolat. Hogy a kettejük között lévő finom, mégis rettenetesen érzékeny mérleg, ha csak időről időre is, de mindig helyre billenjen, egyensúlyban legyen.

olvass tovább

Soha életemben nem bocsátom meg!

Ezt egyszerűen képtelen vagyok megemészteni, feldolgozni, majd elengedni és elfelejteni. Főleg te nem kapod meg ezt tőlem – nem lesz olyan pont az életemben, amikor békét lelek, és a szemedbe nézve azt mondom, hogy figyelj, igazából mindegy: már értem, másképpen és máshonnan nézem, többé már nem a részem. Elengedtem, és szeretném, hogy többé téged se emésszen, költözzön közénk végre béke. Na, ez az, amit te nem érdemelsz meg.

olvass tovább