Ne múljon a világ dicsősége
Az önző gén mindannyiunkban jelen van. Az önző gén valójában a túlélés génje, akkor válik dominánssá, ha a bennünk élő ösztönlény kerekedik felül. Az önző emberi magatartás valójában a saját túlélésünket szolgálja, amikor a saját önnön testi és lelki egészségünk, jólétünk válik elsőrangúan fontossá. Ha mindenki Pál apostol szeretethimnuszát zengené csillogó szemmel, szólna az angyalok nyelvén, nem keresné a maga javát, a rosszat nem róná fel, soha nem gerjedne haragra, mindent elhinne, mindent remélne és mindent elviselne, az egy idealizált, utópisztikus világ volna, melyben egy idő után valaki úgysem lelné a helyét. Lázadóvá válna, és erősen kilógna a sorból. Mert az önző gén ott munkál mindenkiben, látensen, vagy erőteljesen megmutatkozva.
olvass tovább