Kövess minket Facebookon.
Egy olyan pszichés zavarról beszélünk, ami rengeteg embert érint. Nem is gondolnánk, hogy 100 emberből közel 20 ember hipochonder. Ez azt jelenti, hogy az egyén kényszereresen sokat foglalkozik saját egészségi állapotával, valamint, hogy a legkisebb tünetet is felnagyít és súlyos betegséget társít vele.
olvass tovább
Soós Alíz
Sok olyan ember fordul meg nálam, akiknek a lételeme az alkalmazkodás. Amint valakivel együtt vannak, az az első gondolatuk, hogy a másiknak hogyan lenne jó. Mire lenne neki szüksége? És miközben mindenki más igényeit nagyon is szem előtt tartják, a sajátjukról gyakran fogalmuk sincs. A kényszerű alkalmazkodás is az önszeretethiány egyik jele. Azt jelzi, hogy eltávolodtunk magunktól, a legbelső szükségleteinktől. Persze ez is egy tanult minta, amit gyerekkorban sajátítunk el.
olvass tovább
Dr. Németh Eszter
A társadalmunk 75 százaléka szenvedő kisgyermekek felnőtt testbe zárva. Ezzel a Felföldi András idézettel kezdeném a kérdésre a választ. Felelősségvállalás hiánya, a gyermekkori sérelmek cipelése kapcsolatról kapcsolatra, mely programok futnak szüntelenül bennünk. Kirepülve a madárfészekből szárnyat csapkodunk, olykor mélyrepülésre vagy kényszerleszállásra kényszerülünk, de nem értjük, hogy miért kerülünk folyton folyvást örvénybe.
olvass tovább
Csiszár Lilla
Nem leszek Ő. Nem is voltam, nem is akartam soha. Egy pillanatig nem irigyeltem ridegségét, és merevségét. Nem irigyeltem a tekintetét melyben örömöt és elégedettséget keresve sem találtál volna. Nem irigyeltem tőle azt sem, ahogy kényszeresen próbált megfelelni, és tökéletesnek lenni.
olvass tovább
Soós Alíz
A hétvégén csoportos szomatodráma-napot tartottam, és szinte mindegyik résztvevő hölgynél nagyon erősen jelen volt önmaga visszafogása, háttérbe szorítása, a kényszerű alkalmazkodás másokhoz. Az életüket az önfeladás, önfeláldozás határozta meg.
olvass továbbA társadalmi nyomásnak köszönhetően, elvárják tőlünk, hogy mindig jó passzban legyünk, mindig vidámak legyünk és azt, hogy kikényszerítsük magunkból a "hurrá-optimizmust". Miközben olykor egyáltalán nem tudjuk kezelni azt, hogy összecsapnak a fejünk felett a hullámok. De miért is lenne kötelező úgy tennünk, mintha robotok lennénk? Egyáltalán min múlik az, hogy hogyan reagálunk a bizonyos helyzetekre?
olvass továbbPár hete olvastam egy cikket, ami igencsak kritizálta azokat az anyukákat, akik bölcsődébe adták gyermeküket. Sok esetben a bűntudatkeltést érzem ezekben az írásokban, és hogy nem veszik figyelembe, hogy igen, van amikor szükséges a bölcsőde. És nem minden anyára igaz, akinek bölcsődébe jár a gyermeke, hogy nem tudja átadni magát a szülőségnek arra a pár évre, amíg a gyermeküknek szüksége van rá. És ha otthon maradna, nem igazán számíthat támogatásra.
olvass továbbAz élet időnként arra kényszerít minket, hogy feszegessük a saját határainkat, amitől reménytelennek és kilátástalannak érezhetjük a helyzetünket. Egyszerűen csak az az érzés kerít hatalmába, hogy túl sok, ami történik, és nem tudnunk mást tenni, mint azt remélni, hogy idővel el fog múlni a fájdalom, vagy a félelmünk, és ismét jól érezhetjük majd magunkat a bőrünkben.
olvass tovább
Váczy Gabriella
A kényszeres kontroll, másnéven irányításmánia mögött mindig félelem lakozik. Ezen félelem gyökere szerteágazó lehet. Ide sorolhatóak különféle gyermekkori traumáink, félelmünk az elhagyatottságtól a jelenben, esetleges fájdalmas nehéz szituációk elől való menekülés.
olvass tovább
Szőnyi Zoltán
A Stellantis csoport úgy vélem nem tisztán önszántából, hanem jogszabályi kényszer miatt is, de kipaterolta a hagyományos meghajtást a Berlingoból és a testvérmodellből, a Peugeot Rifterből. Ezzel egytagúvá zsugorította a motorkínálatot, így került egy csinos és két ponttal rendelkező Ë betű a jól ismert, harmadik generációs Berlingo nevébe. Ettől kicsit örülhetünk is, meg nem is, hiszen a kisebb karbon lábnyom több kompromisszummal is jár, ha pedig univerzális családi autót szeretnénk nagy hosszú, utazásokra, akkor lényegesen több menetidőre kell számítani, mint egy hagyományos motor esetében. De Európában élünk és ezt akartuk (legalábbis a politikusaink erre az útra terelik az autógyárakat).
olvass tovább
Virág Klaudia
A megfelelési kényszer, a beilleszkedés, olyan méreteket öltött a tudatunkban, hogy időközben kinőttük a saját szerepünket, elfelejtettük, hogy mi az, amire igazán szívből vágyunk és ezeket az álmokat lecseréltük azért, hogy.. miért is? Mert túlságosan is érdekel minket az, hogy kinek mi lenne a véleménye rólunk, hogy ha vállalnánk azt, akik igazán vagyunk? Tényleg annyira lényeges ez? Milyen természetellenes szokást szedtünk fel út közben, nem igaz? Ebben a cikkben megmutatjuk, hogy miért válaszd mindig önmagadat mások helyett.
olvass tovább
Virág Klaudia
Kényszerkapcsolatról akkor beszélünk, amikor a felek (vagy csak az egyik fél), már belefáradtak a kapcsolatukba, de nincs elég erejük ahhoz, hogy ki is lépjenek belőle. Megszokás? Igen. Önpusztító? Határozottan! Meddig lehet így élni és feladni a boldogságunkat? Ha a következő állítások a Te kapcsolatodra is igazak, akkor nagy valószínűséggel a szerelem helyett, már csak a kényelem köt össze titeket.
olvass továbbElég jó anya vagyok? Elég tehetséges vagyok? Elég jó barát - társ vagyok? Jól nevelem a gyerekemet? Jól vezetem a háztartást? Egyáltalán jó ember vagyok én? Kérdések milliói, amit mi emberek nap, mint nap képesek vagyunk feltenni önmagunknak, szabad utat engedve ezzel a csökkenő önbizalomnak és a magunkba vetett hit eltűnésének.
olvass továbbNem tagadható, hogy az élet kiszámíthatatlan, és gyakran kénytelenek vagyunk olyan változtatásra, amelyre valójában nem készültünk fel és nem is számítottunk rá. Munkahelyeket veszítünk, embereket veszítünk, másik országba költözünk, vagy olyan kedvezőtlen körülmények között találjuk magunkat, amelyek kezelésére nem tanítottak meg. Ezek a dolgok arra kényszerítenek minket, hogy változtassunk valamin, amire talán még tényleg időnk sem volt felkészülni.
olvass továbbEgy olyan pszichés zavarról beszélünk, ami rengeteg embert érint. Nem is gondolnánk, hogy 100 emberből közel 20 ember hipochonder. Ez azt jelenti, hogy az egyén kényszereresen sokat foglalkozik saját egészségi állapotával, valamint, hogy a legkisebb tünetet is felnagyít és súlyos betegséget társít vele.
olvass továbbAz élet időnként arra kényszerít minket, hogy feszegessük a saját határainkat, amitől reménytelennek és kilátástalannak érezhetjük a helyzetünket. Egyszerűen csak az az érzés kerít hatalmába, hogy túl sok, ami történik, és nem tudnunk mást tenni, mint azt remélni, hogy idővel el fog múlni a fájdalom, vagy a félelmünk, és ismét jól érezhetjük majd magunkat a bőrünkben.
olvass továbbAz ember alapvetően társas lény, mégis vannak közöttünk olyanok, akik kifejezetten szívesen töltik egyedül az idejüket – nem csupán kényszerből. Hiszen vannak olyan emberek, akik még a wc-re sem képesek egyedül menni, és kezet mosni is társaságban, csacsogva vonulnak el, viszont vannak olyanok is, akik akár egy külföldi nyaralásba is gond nélkül belefognak egyedül. Most az utóbbiakra jellemző dolgokat vettük sorra, amelyeket te is biztosan át fogsz érezni, ha szereted egyedül tölteni az idődet!
olvass tovább
Király Eszter
Már nem mondok igent, amikor valójában nemet akarok mondani. Nem élek megfelelési kényszerrel, aki eltökélten hiszi, kapcsolatait csak úgy tudja fenntartani, megőrizni, ha soha nem mond nemet.
olvass tovább
Soós Alíz
A hétvégén csoportos szomatodráma-napot tartottam, és szinte mindegyik résztvevő hölgynél nagyon erősen jelen volt önmaga visszafogása, háttérbe szorítása, a kényszerű alkalmazkodás másokhoz. Az életüket az önfeladás, önfeláldozás határozta meg.
olvass továbbAz élet időnként arra kényszerít minket, hogy feszegessük a saját határainkat, amitől reménytelennek és kilátástalannak érezhetjük a helyzetünket. Egyszerűen csak az az érzés kerít hatalmába, hogy túl sok, ami történik, és nem tudnunk mást tenni, mint azt remélni, hogy idővel el fog múlni a fájdalom, vagy a félelmünk, és ismét jól érezhetjük majd magunkat a bőrünkben.
olvass tovább
