Kulcsszó keresés /


Nem mások feladata, hogy megjavítsák az életedet

  • 2024. augusztus 12.

Holott mégis gyakran azt gondoljuk, ha a körülményeink változnának, akkor az életünk is egy csapásra sokkal jobb irányt venne. Azonban szembe kell néznünk néhány dologgal, ami elkerülhetetlen, ha egy jobb életre vágyunk. Minden belőlünk indul ki, bármennyire is tiltakozunk ez ellen.

olvass tovább

Ne érezz bűntudatot amiatt, ha azt teszed, ami neked a legjobb

  • 2024. augusztus 10.

Soha nem szabadna bűntudatot éreznünk, hogy úgy cselekszünk, ahogyan nekünk a legjobb. Sajnos sokszor alárendeljük magunkat emberi kapcsolatainkban és emiatt önmagunkról is kicsit lemondunk. Holott nagyon fontos tudni azt, hogy a prioritási listánk elején magunknak kell szerepelni. Nem beszélve arról, hogy az az emberi kapcsolat közel sem nevezhető jónak, ahol azért szeretnek minket, mert mindig az ő kedvükben járunk.

olvass tovább

Férfiszempont: Hányszor érezted, hogy kong a lelked az ürességtől?

Még most is emlékszem azokra a hideg februári reggelekre. Alig két hónapja érkeztem haza Amerikából. A napjaimmal mással sem teltek, mint munkával, barátokkal, szórakozással és hosszúra nyúlt éjszakákkal. Ma már tudom, menekültem. Menekültem önmagam elől. Nem akartam egyedül lenni. Nem akartam azt a furcsa belülről rám törő érzést, amit akkor még nem is igazán értettem. Folyton kerestem valakinek a társaságát. Amikor másokkal voltam, boldognak éreztem magam...Ez a helyes kifejezés: éreztem. De valójában nem voltam boldog.

olvass tovább

Hová rohanunk? Hol vesztünk el?

Úgy hajtjuk előre a szekeret, mint ahogy a versenylovak szántják a pályát, akiket egész életükben erre képeztek ki. Olyan gyorsan haladunk előre időben és térben, hogy a nagy loholásban legtöbbször saját magunkban botlunk el. Biztos, hogy be kell vállalni a péntek esti műszakot is? Kell még nekünk az a projekt? Van szabad kapacitásunk a huszonhatodik ismerősünknek is segíteni? Szükség van a sokadik tanfolyamra? Hova vezet ez? Mi lesz velünk, ha nem tudunk megállni néha egy-egy pillanat erejéig, és időt szánni arra, hogy emésztgessük az életet és a történéseket?

olvass tovább

Tévedni emberi dolog, hibázni viszont szinte kötelező

  • 2024. július 11.

Talán furcsán hangozhat, de hibázni kell. Szükségszerű, legalábbis akkor, ha fejlődni és erősödni akarunk. Olykor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy talán másképp kellett volna döntenünk bizonyos helyzetekben. Ugyanakkor mikor és hogyan tanultuk volna meg azokat a fontos dolgokat, amik a fejlődésünket szolgálják, ha nem ezekből a ballépésekből?

olvass tovább

Szomorú, de fele annyit sem gondolnak rád mások, mint hiszed

  • 2024. július 10.

Azt látod, hogy lassan mindenki másnak bejön az élet, csak neked nem? Hosszú ideje magányosan hajtod álomra a fejed, vagy folyton félig kapcsolatokban szenvedsz? Úgy gondolod, hogy rajtad kívül már mindenki elérte a céljait? Azt hiszed, ez mindig így lesz, de hidd el, változhatnak a dolgok! Van pár dolog, amit nem árt észben tartanod, amikor magad alatt vagy. Némelyikük fájó igazság, de ha ezeket elfogadod, akkor nagyban megkönnyítheted az életed. 

olvass tovább

A saját életedért senki más nem vállalhat felelősséget

  • 2024. július 09.

Steve Maraboli azt mondja, ha valaki áldozatszerepbe helyezi saját magát azzal felhígítja azt az emberi potenciált, ami benne rejlik. Azzal, hogy nem vállalunk személyes felelősséget a körülményeinkért, nagymértékben csökkentjük a változtatás lehetőségét saját életünkben.

olvass tovább

'Én most stagnálok'– Tévhitek erről a kijelentésről

Azt figyeltem meg, az emberi visszajelzések kapcsán, hogy a stagnálás szó egy teljesen negatív értelmezést kapott napjainkban. Pedig a stagnálás se nem pozitív, és se nem negatív, valahogy a kettő között helyezkedik el félúton. Az az időszak, az az állapot, amikor már átestél a mélyponton, amikor már elfogadtad, hogy mi történt, hogy hol vagy éppen, de még tart a feldolgozás és a sokkos állapot, hogy hova is helyezd el újra önmagadat. A feldolgozás időszaka.

olvass tovább