Kövess minket Facebookon.
Barna Berni
Életünk számtalan fontos pillanatában legyintünk és mondjuk, hogy : Nem történt semmi! Mondjuk és hitetjük el önmagunkkal, hogy valami amit nem tudtunk megélni, vagy nem tudtunk érte küzdeni, jelentéktelen volt.
olvass tovább
Mertain Lilla
Nekem is van múltam és lesz is még. De már nem fáj, már nem ijeszt meg visszatekintenem. Mert a múltam is én vagyok. Mostanra már tudom, hogy az összes megtörtént pillanata segített abban, hogy önmagam legyek, és azzá váljak, aki valójában vagyok.
olvass tovább
Szabó Rebeka
Túl stresszes most ez az időszak, túl sok a munka, és kevés az energia, a türelem. Ezeket hozzuk fel általában kifogásokként, miért is nem tudunk türelmesen, elfogadóan, empatikusan, és nem utolsó sorban szeretetteljes módon kommunikálni a másikkal. Erre mindent rá lehet húzni. Szinte kivétel nélkül így teszünk. Egy generációkon átívelő, emberek által generált tragédiáról van itt szó.
olvass tovább
Király Eszter
Még mindig kalapál a szíved a jöttére, vagy a jól ismert, unásig hallott léptek a komfortzóna magától értetődő, alanyi jogon járó részét képezik csupán? Finom mozdulatokkal ujjai még mindig ugyanoda helyezik a parfümöt, ha téged vár? Megrészegít még az illata, jólesőn beleborzongsz az érintésébe, ámulatba ejtenek még az okos, csillogó szemek, a sziporkázó intelligencia?
olvass tovább
Király Eszter
Hol vagytok, régimódi férfiak? Énekeltek-e nekünk bús-szerelmes melódiát az ablakunk alatt? Figyelitek-e, ahogyan halvány fény villan, függöny rebben, mert ott vagyunk, ott várakozunk mögötte, aprócska szobánk rejtekében, mi régimódi lányok. Hol vagytok, ti régimódi férfiak, akik nem tartotok minket őskövületnek, vagy lovagkorból visszamaradt, lóháton illedelmesen keresztben ülő, hibbant időutazóknak?
olvass tovább
Tőrincsi Tímea
Minden, ami velünk történik, okkal történik, korántsem a véletlen műve. Értünk történik és nem ellenünk. Hiába hibáztatunk másokat, hivatkozunk a rossz körülményekre, családi háttérre és végtelenségig soroljuk a valósnak vélt okokat. Mintha attól könnyebb lenne.
olvass tovább
Mertain Lilla
Ma reggel, amikor felkelsz egy finom kávéval a kezedben kapcsold be a kedvenc zene számodat, táncolj és énekelj. Ünnepeld magad. Mert ma biztos, hogy nem állhatsz meg a boldogtalanság és a boldogság kapuja előtt, hogy azon gondolkozz melyiket is nyisd ki és melyiken is lépj majd be. Hiszen Te is tudod, hogy megérdemled a boldogságot. Megérdemled, hogy szeressenek és értékeljenek.
olvass tovább
Mertain Lilla
Nekünk, nőknek mindig is volt egy férfi ideál a szemünk előtt. A férfi, aki céltudatos, a férfi, aki határozott, a férfi, aki erős, a férfi, aki bátor, a férfi, akinek van egzisztenciája, a férfi, aki gondoskodó, a férfi, aki családcentrikus, a férfi, aki jó férjnek, a férfi, akire mindenben, mindenkor lehet számítani.
olvass tovább
Szekeres Fanni
Az annyira múlandó életben olyan sok pillanat van, amit meg kell ragadni. Szeretném megragadni veled. Nem akarok belesüppedni a monotonitásba, a szürkeségbe, a munkába, a hajtásba és a megszokásba. Lehet csak az én jellemem ilyen, talán a boldogság teszi máskor pedig a boldogtalanság de a fénysugarakat mindig erősebbnek találtam az árnyéknál.
olvass tovább
Hári Katalin
Az elején még hosszú a csók és laktató. A kezdetekben még minden más eltörpül a rózsaszín szerelem mellett, mindent eldobsz, hogy vele lehess, betölti egészen a szívedet, és minden gondolatodat uralja a puszta létezésével. Az első hónapokban nem kell, hogy okos légy, nem kizáró ok, ha máshogy gondolkodsz, vagy ha egyáltalán nem gondolkodsz. De, ami itt megjelenik, nem egészen így kísér végig minket.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Hazudik az az ember, aki azt mondja, hogy nem fél teljesen kitárni a szívét. Ugyanis legtöbbünkben van egy gát, ami azt mondatja velünk, hogy megnyílni veszélyes.
olvass tovább
Varga Emese
Egy. Mert végre szeretem és tisztelem magam. Mert tisztában vagyok azzal, hogyha nem tetszik a sztori, amiben fél lábbal benne ragadtam, akkor képes vagyok kilépni belőle. És nézd csak, meg is teszem!
olvass tovább
Dobos Amira
A külsőségek világában nehéz lenne azt mondanom, hogy nem a külső alapján ítéljük meg az embert. Azonban mégis csak a belső lenne az, ami megtart.
olvass tovább
Róka Fanni
Ha probléma merül fel egy emberi kapcsolatban, legyen az párkapcsolat, vagy barátság mindig szóba kerül, hogy mikor érdemes megjavítani azt, ami két ember között van.
olvass továbbAzt mondják az igazság fáj. Ugyanakkor a hazugság mégis kegyetlenebb. Talán, ha különbséget tudnánk tenni e két fajta fájdalom között, akkor megkönnyítenénk a saját helyzetünket.
olvass tovább
Szabó Rebeka
Az utazások, kirándulások, barangolások mindigis szerves részét képezték az életemnek, gyerekkoromtól kezdve. Nemcsak azért, mert kislányként számtalan külföldi útnak lehettem a részese, melyeket a nagymamám szervezett és bonyolított le, hanem azért is, mert attól a pillanattól kezdve, hogy egy picit is másabb, különlegesebb, illetve természetközelibb közegbe kerültem, én magam is átalakultam. Az érzéseim, intuícióim. Ilyenkor általában fontos dolgokra ébredtem rá, inspirálódtam, és persze felejthetetlen élményekkel gazdagodtam. Ez ma sincs másképp.
olvass tovább
Szekeres Fanni
Pedig ez is szépnek indult, sajnos senki nem szólt az elején, hogy már a csomagolás sem stimmel, így nem érdemes bontogatni tovább. Csodaszép tavasz, a világ újjáéled a szívvel együtt, mely újra hevesen ver.
olvass tovább
Hári Katalin
Vajon mennyi mindent érezhetünk, amit még elbír a szívünk és lelkünk? Érezhetjük, azt amit nem is lehet? És miért érezzük azt, amit k****ra nem lehet?
olvass tovább
Varga Emese
Néha rájössz. Általában vasárnap este, amikor már második napja vagy otthon, egyedül. Rájössz, hogy jobb ez így. Velem is ez van, sóhajtok, de te már nem vagy az a rezdülés, ami a tüdőmben játszik, mert ki akar törni. Már annyiszor sóhajtottalak ki, hogy köhögnöm kell, mert tüdőm pora lettél csak a megkopott emlékeinken. Már nem akarsz kitörni belőlem, már megnyugodtál. Nem tudom mikor történt ez, talán, amikor legutóbb vért adtam, kikavarogtál a véráramomból, csak hogy kevésbé fájjon. De a nyomod itt maradt.
olvass tovább
Szabó Alexandra
A mentális fájdalmak közül kevés lehet rosszabb annál, mint amikor valaki a saját elméjének rabja. Értem ezalatt akár a skizofréniát, a bipolaritást, a depressziót vagy csak szimplán a fényes tudatát annak, hogy a külvilág reggel felvértezi magát a verbális és non-verbális fegyverek tárházával, majd egy erőteljes tűzharchoz hasonlóan, egész nap üríti ránk a töltényeit.
olvass tovább
