Kulcsszó keresés /


Eltűntél

Mára már eltűnt a bőrömről mohóságod kék ujjnyoma. Többet adtál két fekve kimondott félmondattal, mint amennyit el tudok viselni. A lét elviselhetetlen könnyűsége nehezedett rám, én meg kicsúsztam alóla.

olvass tovább

Most jó veled

Nem tudom mi ez, de mosolyodban ébredni most jó. Belesüppedni ebbe az érzésbe, nem félni attól, hogy mikor fordul ellenem, csak ízlelni a pillanatot, hogy te és én. Hogy még lehet belőlünk valami.

olvass tovább

Ha engem választanál

Tudod, azt hiszem, hogy tényleg jó lehetne. Jó lehetne, ha el akarnál merülni a lelkemben, nem pedig csak megmártóznál, nem úgy, hogy azt nézed közben, hogy a sekély részhez közel maradj, ahol ott a biztonságot nyújtó part, szinte csak pár karcsapásnyira. Hanem, hogy vonz a mélység, hogy beljebb akarsz úszni, még ha ott is van a lehetőség, hogy az áramlat beránt. Hogy még így is megérné neked, mert el akarnád mondani, hogy felfedeztél valamit, amit más nem, mert volt bátorságod tovább úszni.

olvass tovább

Ha nem kellek, felejts el, de ne bánts megint

Nem kevés idő telt el azóta. Se üzenet, se hívás, se beszélgetés, se találkozás. Amilyen gyorsan indult, olyan hamar véget is ért. Még mielőtt bármi is lehetett volna. Igazából az okokat már oly fölösleges keresni, hiszen visszafordítani már úgysem lehet semmit, de annyi biztos, hogy ha gondolni nem is gondoltam rád egy ideje, de a múltam része maradtál és tudom, hogy az maradsz is...

olvass tovább

Rendezetlen szívvel szeretni

Tudod lehetne könnyű is. Lehetne habkönnyű velem, hiszen lehetnék én a tökéletesre szárított hajjal almáspitét sütő, 1000 wattos mosolyú nő életed színpadán, az, aki azt mondja, hogy igen drágám és aki olyan üzeneteket ír neked, hogy hiányzol, siess haza. Lehetnék én az, aki nem gondol túl, aki nem akar a megszokásból kiszakadni néha és az is, akit úgy mutatsz be anyádnak, hogy „megtaláltam, ő az.”

olvass tovább

Az én legnagyobb félelmem az, hogy egyszer elveszítem a szüleimet

  • 2022. május 15.

Egyszer megkérdeztem egy ismerősömet, hogy mi a legnagyobb félelme. – Nem, nem kérdezem meg mindenkitől, de a beszélgetés ezt hozta. – Az ismerősöm pedig durván fél másodperc gondolkodás után úgy válaszolt, mintha ez teljesen magától értetődő lenne. „Attól, hogy egyszer elveszítem a szüleimet.”

olvass tovább

A szívnek nem lehet parancsolni, ha szeretni akar, hagyd, hogy szeressen

Sajnos megtörténik, hogy a szerelem nem akkor érkezik meg az életünkbe, amikor mi azt szeretnénk. Van, hogy egyszer csak hirtelen betoppan, lecsap, mint a villám, a legváratlanabb, és a legfurcsább helyzetekben, pillanatokban, sokszor, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. És néha olyan embert választ a szívünk, aki nem a legjobb nekünk. Olyan valakit, aki nem úgy szeret minket, ahogy mi szeretjük őt.

olvass tovább

Többé már nem várok rád

  • 2022. május 13.

Megszoktam. Az egyedüllét, amitől olyan sokan félnek. Számomra már nem ijesztő és nem hideg. Pedig volt idő, mikor még legnagyobb ellenségemként néztem rá. Igen, az egyedüllétre. Ami mostanra már tudom nem egyenlő a magánnyal. És mégis, néha kéz a kézben járnak.

olvass tovább

Az élet nem egy álom- de azzá teheted!

Az élet nem egy tökéletesen felépített álom. Nem kapsz csak úgy jó embereket, és nem lesz mindenki kedves veled. Nem fogja senki se neked adni a szívét, te hiába is ezt várod el a szeretettől. Az élet pontosan attól olyan jó, mert rossz is volt és lesz

olvass tovább