Kövess minket Facebookon.
Lássuk be, ahogy idősödünk egyre nehezebbé válik a társkeresés, és ennek nem a kor az oka, inkább azok a berögződéseink, melyek egyre szilárdabbá válnak a korunk előrehaladtával. Negyven felett, esetleg egy házasságon túl, vagy egy hosszabb ideje tartó egyedüllétet követően is vágyhatunk arra, hogy újra társa leljünk. Íme néhány tipp arra az esetre, ha mégis kissé elbizonytalanodnál.
olvass továbbSokszor úgy gondoljuk, hogy az egyedüllét nehéz és magányos időszak. Azonban érdemes néha egy kicsit más szemmel nézni ezt és azokra a dolgokra helyezni a fókuszt, amelyek hozzájárulnak a belső fejlődésünkhöz. Bizonyított tény ugyanis, hogy az egyedül eltöltött idő igenis fontos minden ember számára a későbbi boldogságának érdekében.
olvass továbbMiközben a világ egyre jobban összekapcsolódik, valójában sokkal könnyebben érezheted magad elszigetelten másoktól. Sokkal hamarabb tud jönni az az érzés, hogy nem tartozol egyik társadalmi csoporthoz sem.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Olykor megrettenünk a magánytól, és az a tévképzetünk jön létre, hogy kizárólag egy kapcsolat adhatja meg számunkra az élet boldogságát, a feloldozást a szürke és borús hétköznapok alól.
olvass továbbSenki sem mondta, hogy közvetlennek és barátságosnak lenni a nap minden percében kötelező, vagy egyáltalán lehetséges. Néha mindannyiunknak jár egy kis én-idő, amikor befelé fordulva csak azt csinálunk, amihez igazán kedvünk van – egyedül. Csak úgy, mint ahogy azt egy introvertált nő is tenné!
olvass továbbMindenkivel előfordult már, mikor beköszöntött az életében a nagy szerelem, hogy nemes egyszerűséggel fogta a személyiségét, és kidobta a kukába.
olvass továbbAlapvetően az ember társas lény, és még ha néha élvezi is az egyedüllétet azért valószínűleg nem társ nélkül szeretné leélni az egész életét. De miért van az, hogy napjainkban úgy csúszunk el egymás mellett, hogy össze sem érnek az elképzeléseink a közös jövőnkről, és mik azok a hibák, amik látszólag percek alatt véget vetnek a kezdődő kapcsolatnak? Összegyűjtöttünk hat olyan tényezőt, ami gátolhatja, hogy hosszútávon boldogságra találjatok egymás oldalán.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Valójában most először vagyok igazán egyedül. A napokban döbbentem rá arra, hogy az elmúlt jó néhány évben szinte mindig volt valaki mellettem valamilyen formában. Nem mindig tényleges párkapcsolatot értek ez alatt. Sokszor csak amolyan együtt is, meg nem is kapcsolatok voltak ezek.
olvass tovább
Varga Maja
Vajon mióta tart a sztereotípia, hogy a magyar emberek búskomorak, és hogy a metrón is csupa fáradt, meggyötört, mosolytalan személyiségeket látunk? Vajon mikor kezdtük el gyanútlanul méregetni egymást? Mitől is tartunk valójában? Hogy a másik fél belénk lát, és rájön, hogy mindaz, amit kialakítottunk magunkról, az csupán álca a túléléshez? A mindennapok túléléséhez. De valójában mióta is van az a felfogásunk, hogy csak túl kell élni a napokat?
olvass tovább
Varga Emese
Nem tudom, hogy hogy lesznek szerelmesek az emberek, és hol találják meg azt, akivel akár egy közös életet is el tudnának képzelni, azt viszont tudom, hogy nem feltétlen kell üresnek érezned magad, amiért jelenleg nem ez a prioritás az életedben.
olvass továbbÉrdekes dolog ez, hiszen azt gondolnánk egy magas intelligenciával rendelkező nőnek mindene megvan, amit csak akar. De sokszor ez nem fedi a valóság. Sőt olykor az is előfordul, hogy okkal döntenek az egyedüllét mellett. Miért is?
olvass tovább
Mertain Lilla
A szingli létnek vannak pozitív, és sajnos negatív oldalai is. Természetes, ha nem rögtön tudunk azonosulni a gondolattal, hogy egyedül vagyunk, hisz társas lények vagyunk, szükségünk van társra, akivel jól érezzük magunkat, de ha már úgy alakult, hogy szinglik lettünk, nézzük meg a pozitív oldalait is.
olvass továbbÖsszenyom az érzés. Fojtogat a tudat, hogy minden egyes nap realizálnod kell az újabb és újabb terheket. Azt mondják a baj az mindig csőstül jön. Igaz vagy sem, tény, hogy amikor ránk szakad a mennyezet, akkor még a karunk is eltörik...
olvass továbbManapság mind ismerjük a modern kori magányt. Azt az érzést, ami akkor is körülölel minket, amikor körbe vagyunk véve emberekkel. Egy elmagányosodott társadalom tagjaiként éljük napjainkat, és olykor kegyetlenül őszintén szembe kell néznünk önmagunkkal, hogy megértsük, miért is vagyunk egyedül.
olvass tovább
Virág Klaudia
A félresikeredett kapcsolataink, a világban tapasztalt akadályok, mind-mind visszavezetnek az elsődleges belső konfliktusunkhoz, az önszeretetünk hiányához. Ez ma már egy tömeges problémává nőtte ki magát. Nem vagy egyedül, ha te is éltél már meg hasonló érzést, vagy küzdesz önmagaddal. Van ebből is kiút, ha elindulsz befelé azon az úton, amerre ezek az érzések akarnak vezetni.
olvass tovább
Tőrincsi Tímea
Senki nem tudhatja, mivel küzd a másik. Egyedül azt tudhatom, mivel küzdök én. Rengeteg energiát fektetünk abba, hogy megfejtsük egymást. Te engem, én téged. Pedig mindannyian csak szeretni és szeretve lenni, elfogadásban élni akarunk. Hogy e kétszemélyes játszmát hogyan csináljuk jól? Nem tudjuk. Mindenki saját érzékenysége, korábbi fájdalmas tapasztalásai okán, párkapcsolatában játssza újra fájó helyzeteit, hogy jó megoldásokat találva meggyógyíthassa érzékeny, vérző lelkét.
olvass tovább
Virág Klaudia
Az introvertált személyek szeretnek egyedül lenni, nagyon kreatív emberek, akik rengeteg időt töltenek a fejükben, majd zseniális dolgokat hoznak létre a nagy közönség örömére. Az extrovertáltak inkább társasági emberek, erejüket abból nyerik, hogy kapcsolódhatnak, ők igazi csapatjátékosok tele élettel és vibrálással. Mi a helyzet azokkal, akik nem tudják csak az egyik kategóriába beilleszteni a személyiségüket?
olvass tovább
Varga Emese
Nem akarom teleszórni az Instagramot a közös szerelmes képeinkkel, nem akarom a Facebookon tudatni, hogy mostantól nem vagyok egyedül. Valami igazit keresek, és ez nem az.
olvass tovább
Dr. Németh Eszter
Batyuk és útravalók, melyeket a hátadaton görnyedve magadra aggadtál a hosszú út során. Szerepek, melyeket eljátszottál már életed színpadán, voltál már feleség, gyermekei mellett virrasztó édesanya, elvált nő, szerető, dolgozónő, egyedül szárnyaló madárka. Vajon neked csak ennyi jutott, egy falat madárlátta?
olvass tovább
Mertain Lilla
Pár napja láttam megosztva egy videót az egyik közösségi platformon, majd miközben néztem, végig azon járt az agyam, hogy milyen világban élünk? Ha majd egyszer lányom lesz, akkor féljek elengedni akár a boltba is egyedül? Vagy innentől kezdve én is menjek át az utca másik oldalára, ha egy férfit látok meg velem szemben sétálni?
olvass tovább
