Kulcsszó keresés /

A vágy veszélyes és alattomos

Vágy. Valaki vagy valami iránt. Veszélyes és alattomos, mert minél inkább nem akarsz róla tudomást venni, annál mélyebb éket ver a fejedben.

olvass tovább

A jószívűek mindig megszívják?

Jószívűnek lenni a mai Világban baromi nagy kihívást jelent. Mindenki törtet, a saját érdekeit helyezi előtérbe, és a céljuk elérése érdekében képesek átgázolni akár egymáson is az emberek.

olvass tovább

Lányok, asszonyok, anyák és szeretők

Van egy érzésem. Hullámzik bennem, éjszaka felkelt és nem hagy nyugodni. Bekúszik a bőröm alá, míg a szeretőmet ölelem, vagy az ételbe, amit az asztalra teszek. Együtt ring a tengerrel, a fákkal és a földön kavargó szeméttel. Ha a Napba nézek, nem az vakítja szemem, hanem a mélyből feltörő érzés, hogy mi mindannyian felelősek vagyunk.

olvass tovább

Hiányzol

Hiányzol, annyira hogy nem tudom szavakba önteni. Mégsem kereslek. Büszkeség? Tartás? Talán csak elegem lett a talányokból, és úgy döntöttem elsétálok, amíg még megőrzöm önmagam és az önérzetem sem zúzod szét.

olvass tovább

Ne akard ésszel eldönteni, ami a szív dolga és ne a szíveddel dönts, ahol az ész az úr!

Na ez a nehéz. Gondolkodva nem tudsz érezni és ha érzéseid felett győzedelmeskedik az ész, nem érted, miért nem jutsz sehova. Mert átadtad az irányítást a félelmeidnek és még csak észre sem vetted. Az egód mindig fél. Folyton azt suttogja, vigyázz, ez kockázatos, megégetheted magad, ha az érzéseidnek élsz kihasználhatóvá, irányíthatóvá válsz, mások veszik át feletted a hatalmat, elveszel és a többi hülyeség. Tudod, ha választani kell az érzés és az félelem suttogása között, az érzést válaszd. Az az igaz. Honnan tudhatod?

olvass tovább

Nem azért vájkálunk a múltban, hogy hibást keressünk a jelenlegi életünk alakulásáért

Ha valaki arról beszél, hogy önismeretbe jár/önismereti könyveket olvas, dolgozik önmagával, sokan abba a tévképzetbe ringatják magukat, hogy ez az ember semmi mást nem csinál, csak ücsörög és könyékig dagonyázik a sérelmeiben. Pedig dehogyis.

olvass tovább

Az Idő fogságában

Az Idő mindig zavart. Az Idő határozottan szorít egy keretbe. Régen nincsen már szabadság. Az Idő van, és az Idő által körbefogott kötelezettségek. A ma embere folyton azt érzi, elkésett dolgokkal, vagy lekéste a saját életét.

olvass tovább

Amit a szemedben látok

Belenézek a szemedbe, és tudom, hogy mit érzel. A tekinteted elárul mindent rólad. Arról, amit gondolsz, amit érzel, mindent, ami te vagy. Hiába mosolyog a száj, ha a szem szomorú. Hiába az álarc, a szem megmutatja a valót.

olvass tovább

Minden szál hozzád vezet

Reggel felébredtem, és nem voltam jól. Kimentem megmosni az arcomat, aztán nekiláttam a reggeli készülődésnek. Elővettem a tőled kapott sminktükröt, amit leejtettem, és megrepedt, pont akkor, amikor beköltöztem az új lakásba. Nélküled. Próbálom magam jobb kedvre deríteni, de nem megy. Miattad nem megy, mert mindenhol ott vagy.

olvass tovább

Nem lehetek tökéletes és állandó

Tudnál úgy szeretni, mint aki elvesztette az eszét? Tudnál úgy nézni rám, mintha soha nem láttál volna még hozzám hasonlót? Tudnál értelmet adni a kapcsolatunknak, hogy úgy érezzem, nem csak egy állomás vagyok az utadon?

olvass tovább

Amíg a szívemben vagy, más nem tud megérkezni

Csinos kis szobát rendeztem be neked egykor a szívemben, egy pici, de ékes, rejtett zugának bérlője vagy már hosszú ideje. Azt hittem rég túl vagyok rajtad, és a kapcsolatunk minőségét megfelelően vagyok képes magamban helyretenni. Ugyan miért lehetne az gond, hogy ettől függetlenül a szívemben a “különleges” feliratú szobában őrizlek, ettől még szerethetek mást, megmászhatok ismeretlen hegyeket, és szerelmes lehetek a szemeimet kápráztató új árnyalatokba. Nem igaz?

olvass tovább

Kell a megfelelő közelség, de a távolság is - Ha szeretsz valakit, adj neki teret

Nem vagyunk ugyanazok, mint húsz éve. A tegnapi énünk is más, mint ma. Te sem vagy ugyanaz és ő sem. Lehet pont az fogott meg benne, hogy annyira más. Tetszett. Rajongtál érte, hogy kiáramló, impulzív, tele ötletekkel, szabad és örökké vidám. Tökéletesen kiegészítve visszafogott, szabályozott világodat. Tőle felvillanyozódtál, új életet kaptál. Teljesen magával ragadott, majd jött a szerelem, amiről nem véletlenül mondják: „vak”. Igen, mert a jót akarja látni és láthatatlanná teszi a kevésbé vonzót. Fókuszod az élményen tart, amit hozzád ad. A másik is pont így lát téged. A racionális, tervező, antiszeleburdi, megbízható énedet. Rád lehet számítani.

olvass tovább

Ismerd fel ki vagy!

Komolyan mondom, néha legszívesebben megráznám az embereket a fülüknél fogva…Elsősorban persze magamat, de magamon kívül még sokakkal vagyok így. Azt tapasztalom, hogy annyira nem hiszünk magunkban, annyira nem látjuk a saját értékeinket, hogy az katasztrofális! Nem ismerjük el az erőnket, nem ismerjük el a képességeinket, nem ismerjük el a szépségünket!

olvass tovább

Nehéz ebben a világban Férfinak/Nőnek lenni, mégis téged kereslek

Ha kérdezem, már nem felelsz, de érzem, hogy haladok. Nagy árat fizettem azért, aki ma vagyok.

olvass tovább

Amikor már senkinek sem szeretnél megfelelni, csak önmagadnak

Amikor már senkinek sem szeretnél megfelelni, csakis önmagadnak, akkor jön el a teljes lelki békéd és összhangod saját magaddal és a külvilággal. Rájössz, hogy egész eddig a mások szerint elvárt életét élted és már belefáradtál.

olvass tovább

Ha valakit igazán szeretsz, ráérzel a lelkére

Már nem a látszatból ítéllek meg. Megtanultam szeretni. Ha valakit igazán szeretsz, ráérzel a lelkére. Érted, valójában érzed, mit, miért tesz. Azt is látod, hibázni fog, de hagyod. Számonkérés, kioktatás, kéretlen tanács helyett lehet, szólsz, igazodást mégsem követelsz. Nehéz.

olvass tovább