Kövess minket Facebookon.
Virág Klaudia
A pszichológiai bántalmazás után sok túlélő úgy érzi, hogy megtört, mintha soha többé nem térnének vissza ahhoz a személyhez, akik korábban voltak. Úgy tűnik, az öröm és a szerelem eltűnt, és tompán zsibbadt maradtál. Van ebből kiút?
olvass tovább
Sajnos nem egyedi eset, hogy valaki nem kapta meg kiskorában azt a szeretetet, amire annyira vágyott, és ez a felnőttkori viselkedését is nagyban befolyásolja. De mik is azok a jelek, amiből le lehet szűrni, hogy valakit az őt ért traumák miatt reagál másképp egyes helyzetekre?
olvass tovább
Kovács-Vass Réka
Az érzelmi bántalmazás sokszor legalább annyira, időnként sajnos még a fizikai erőszaknál és bántalmazásnál is rosszabb lehet. A legszörnyűbb benne, hogy akin elkövetik, talán nincs is tudatában annak, hogy a másik fél megsérti, bántja. Nem könnyű észrevenni a jeleket, hiszen hajlamosak vagyunk másokat jobb színben feltüntetni a valóságosnál, ráadásul ha az egyszerűbb vagy kényelmesebb, minden további nélkül hazudunk saját magunknak. A most következő jelekre azonban szükséges figyelni, és még fontosabb tenni ellenük!
olvass tovább
Ebben a filmajánlóban néhány olyan filmre fogunk tekinteni, amelyek erőteljesen ábrázolják a nárcizmust és a gaslightingot olyan módon, amelyekkel az áldozatok azonosulni tudnak, akik bántalmazás áldozataivá válnak.
olvass tovább
Király Eszter
A szóbeli bántalmazás önbizalomhiányból fakadó, amolyan „majd én megmutatom ki az úr a háznál” játszma. A tét a hatalom birtoklása. Verbális bántalmazó ugyanúgy lehet nő és férfi. A „gyengéd erőszak”, a piszkálódások, degradáló megjegyzések nagymesterei éppen a nők, a férfiak pedig hajlamosak magukba zárni a problémát, mert nem akarnak gyengének, férfiatlannak tűnni.
olvass tovább
Kovács-Vass Réka
Az érzelmi bántalmazást sajnos nagyon hosszú időn keresztül lehet úgy csinálni, hogy a környezet ebből semmit se érzékeljen. Kifejezetten résen kell lennünk ahhoz, hogy észrevegyük, hogy baj van, és így segítséget tudjunk nyújtani a bántalmazott félnek.
olvass tovább
Virág Klaudia
Amikor kapcsolatba kerülsz valakivel, aki visszaél a figyelmeddel, jóságoddal, törődéseddel, akkor valószínűleg ismerősek lesznek számodra is, az alábbi kijelentések.
olvass tovább
Varga Emese
Sajnos nem egyedi eset, hogy valaki nem kapta meg kiskorában azt a szeretetet, amire annyira vágyott, és ez a felnőttkori viselkedését is nagyban befolyásolja. De mik is azok a jelek, amiből le lehet szűrni, hogy valakit az őt ért traumák miatt reagál másképp egyes helyzetekre?
olvass tovább
Sajnos nem egyedi eset, hogy valaki nem kapta meg kiskorában azt a szeretetet, amire annyira vágyott, és ez a felnőttkori viselkedését is nagyban befolyásolja. De mik is azok a jelek, amiből le lehet szűrni, hogy valakit az őt ért traumák miatt reagál másképp egyes helyzetekre?
olvass tovább
Varga Maja
Minden ötödik embert ér valamiféle atrocitás. Csak minden negyedik ember mer teljesen őszintén beszélni a lelki részről, a traumákról, az érzésekről, a bántalmazásokról. A verbális bántalmazásnak általában nincsenek fizikai jelei; nem történik tettlegesség. Viszont ettől még a nyoma nagyon is megmarad bennünk. Nem az számít, hogy mikor, hány évesen történik meg velünk az erőszak, hanem az számít, hogy egyáltalán átéltük.
olvass tovább
Király Eszter
Legvonzóbb, és egyben legsérülékenyebb tulajdonságunk az egészséges önbecsülés. A gyermekkori traumák, verbális erőszak, az érzelmi, fizikai bántalmazás, később a negatív élettapasztalatok, szakítás, válás, az alkalmatlanság, kirekesztettség érzése folyamatosan, rétegről, rétegre rakódnak lelkünkre az évek során.
olvass tovább
Varga Maja
Nemzeti Színházban jártunk Hobo lemezbemutató koncertjén. Vajon mitől lesz egy ember önazonos, és vajon az önazonosság mennyire egyenlő a cenzúrázatlan őszinteséggel? Vajon miért dramatizálunk és hypeolunk fel minden kifejezést, amit hirtelen és váratlanul felkap a társadalom vagy a sajtó?
olvass tovább
Soós Alíz
Vannak, akik azért választanak egy bizonyos hivatást, hogy hatalomérzethez jussanak. Sokan ezért lesznek politikusok, orvosok vagy épp tanárok (persze koránt sem mindenki). Akiket a hatalomvágy vezérel, rendszerint visszaélnek azzal, hogy tekintélyszemélyek. Saját magukat a többi ember fölé helyezik, felsőbbrendűnek hiszik magukat, és lenézően, lekicsinylően bánnak másokkal. Akinek ismerős ez a bánásmód – például gyerekként a szülei is visszaéltek a hatalmukkal – könnyen áldozataivá válhatnak ezeknek a „ragadozóknak”, és úgy érezhetik, esélyük sincs velük szemben. Elhiszik, hogy gyengék, elnyomhatóak, és az ő véleményük nem számít.
olvass tovább
„Igazából a szeretet vesz körül minket”. Ezzel a mondattal fejezi be az Igazából szerelem című film elején a narrálást Hugh Grant. Manapság azonban sokszor lehet a benyomásunk az, hogy sokkal inkább az erőszak és a gyűlölet, mintsem a szeretet az, ami átjárja mindennapjainkat. Ezt halljuk a tv-ben és a rádióban, ezt látjuk a az újságok címlapjai, egyre többet hallunk szexuális bántalmazásról, családon belüli erőszakról, az abúzus mindennemű módjáról, függetlenül attól, hogy fizikai tettek vagy csak verbális formában valósul meg.
olvass tovább
A testi bántalmazás nyilvánvaló, és közvetlen módon jelent veszélyt az életre, de egy zsarnoki kapcsolat legalább annyira végzetes lehet. Ott a tettlegesség helyett, vagy sok esetben mellett, ez a mondat hangzik el: "Tudod, hogy egy senki vagy nélkülem..."
olvass tovább
Varga Maja
Hajlamosak vagyunk arra, hogy azonnal megtámadjuk a másik embert és közben nem kérdezzük meg, hogy ő egyébként hogy van. Nem járunk utána, nem érdeklődünk felőle, miközben az elvárásokat egymás után gördítjük felé. Minden, ami szembejön velünk, azt egy/egyben vetítjük le magunkban anélkül, hogy megfigyelnénk, valójában mit is jelent ez a másik személynek, hogy egyáltalán ő miért csinálta vagy mondta azt, amit aktuálisan mondott.
olvass tovább
Jó, de milyen? - kérdez vissza a szakember (Dr. Almási Kitti) a fentebbi kijelentésre. Még mindig sokan mondogatják az idézett mondatot, mintegy tagadva annak a lehetőségét is, hogy esetleg gyerekkorukban nem a legmegfelelőbb módon bántak velük a szüleik...
olvass tovább
Szinte futótűzként terjedt el egy 16 éves fiú tragikus története. 16 év, csupán ennyi jutott neki végül az élet nevű, kacskaringós útból. A napi szintű bullying, amellyel szembesülnie kellett, öngyilkosságra sarkallta, és az emberek többsége csak értetlenül néz, hogyan is történhetett mindez. Cikkek tömkelegei boncolgatják a miérteket, a lehetséges okokat, a szülői felelősséget, de feltűnt egy másik szegmens, amivel azt hiszem megint csak nem foglalkozunk eleget.
olvass tovább
Láthatatlan bántalmazásnak nevezik, hiszen a testen nem látszó, de örökre a lélekben élő nyomokat hagy. A gyermekek születésüktől fogva számítanak szüleikre, a szeretetükre, odafigyelésükre. Alapvetően ezt meg is kapják, de ebben az esetben sajnos nem és ez válik számukra a normálissá. Nem is tudják mi hiányzik, mert soha nem élték át, így csak felnőttként érzik, hogy valami nem stimmel velük. Az alábbiakban néhány jellemzőt sorolunk fel, ami arra enged következtetni, hogy téged is elhanyagoltak érzelmileg:
olvass tovább
A legtöbb ember a verbális bántalmazás hallatán a kiabálásra, csapkodásra asszociál. Azt képzelik, hogy valaki dühösen, hangosan beszél. A valóságban azonban a verbális bántalmazás csendes és óvatos is lehet. Bizonyos esetekben akár teljes néma is. A verbális bántalmazás több fajtáját fogjuk most kiemelni.
olvass tovább
