A vágy veszélyes és alattomos
Vágy. Valaki vagy valami iránt. Veszélyes és alattomos, mert minél inkább nem akarsz róla tudomást venni, annál mélyebb éket ver a fejedben.
olvass továbbVágy. Valaki vagy valami iránt. Veszélyes és alattomos, mert minél inkább nem akarsz róla tudomást venni, annál mélyebb éket ver a fejedben.
olvass továbbSzámtalan cikk található az önsegítésről, és a pozitivitásról az interneten. Minden nap ugyanazon témáról szóló hozzászólások százaival találkozhatsz a közösségi médiában. De ezek a hozzászólások nem fedik a teljes történetet. Ezek a hozzászólások nem összegzik az élet bonyolultságát. Mivel az igazság az, hogy nincs olyan jógamester, vagy életmód-guru, akik mindig mindenre megtudnák mondani a válaszokat. Senki sem rendelkezik igazából a valódi válaszokkal.
olvass továbbNéha hajlamosak vagyunk túlmagyarázni a dolgokat, vagy úgy gondolni, hogy valamit azért kell megcsinálnunk, hogy felnőjünk a többi ember elvárásaihoz és ne tudjanak belénk kötni. De az igazság az, hogy vannak helyzetek, amikor egyáltalán nem kell megmagyaráznod, hogy mit miért teszel.
olvass továbbBoldogtalan szeretnél lenni? Oké, adok neked két szót, használd őket minél sűrűbben és boldogtalanságod garantált! Látszólag ez a két szó teljesen ártalmatlannak látszik, még csak nem is érzelmeket fejeznek ki, nem is túlságosan negatívak. Igazából alapból nincs baj velük, csak, ha nagy jelentőséget teszel rájuk és ha magad is elhiszed a tartalmukat.
olvass továbbGyakran mondják, hogy a belső munkát senki sem ússza meg, és milyen igaz. Manapság az egyik legfontosabb dolog, hogy megtaláld a harmóniát és a békét önmagadban, hiszen így fogsz tudni a legjobban támaszkodni magadra a nehéz élethelyzetekben. Lássuk be, manapság annyi minden bizonytalan, éppen ezért fontos, hogy megerősödj érzelmileg és mentálisan is. Ezek a dolgok jellemzik azokat az embereket, akik valóban stabilak legbelül.
olvass továbbAz utóbbi időben kezdtem el úgy érezni, hogy oké, ez most nagyon sok. Úgy az emberek összességében. Nem azért, mert egy takarító néni mindenáron meg akart győzni, hogy a Jehova Istenben higgyek, és nem is azért, mert van egy olyan ember, aki minden alkalommal, ha teheti, leül mellém a vonaton és megállás nélkül nyomja a dumát a saját életéről, holott meg sem kérdezte velem mi a helyzet, holott egyértelmű, hogy én inkább egyedül lennék.
olvass továbbNem tudom, hogy mindenkinek eljön-e az-az idő, amikor nem akar már az elégnél többet. Akkor sem, ha jön a több. Nem tudom, hogy mindenkinek eljön-e. Nekem eljött.
olvass továbbEmlékszem, amikor a kisfiam óvodás lett, volt egy közös kis mondatunk, amivel mindig reggel elköszöntünk a csoportszoba bejáratánál: "A kedvesség visszajár!”
olvass továbbElgondolkodtál már azon, hogy bár elsajátítunk számos elméleti tudást az iskolákban, de vajon az érzelmi öngyógyítás fortélyaira kinek kéne megtanítania? Meddig és hol van a határ? Szívünk marcangolásából mikor ocsúdunk fel, mikor tanuljuk meg a leckét? Ha már elégszer csattant az ostor a hátunkon, mégis miért nem hagyunk fel vele?
olvass továbbIdegeskedünk, szorongunk, bánkódunk olyan dolgokon és dolgokért, amiknek az égvilágon semmi jelentőségük ahhoz az aprócska tényhez képest, hogy az időnk véges.
olvass továbbHa belekerülünk a negativitás spiráljába, sokszor észre se vesszük, hogy úgy viselkedünk, mintha ki sem akarnánk kavarodni belőle. Egyszerűen elfogadjuk, hogy most nem jó, hogy a mérgező gondolatoknak létjogosultságuk van a fejünkben és felesleges erőfeszítést tennünk azért, hogy kiűzzük őket onnan. Pedig lehet ezt máshogy is.Van pár dolog, ami ismerős lesz neked, ha te is azt érzed néha, hogy mintha a saját boldogságod útjába furakodnál.
olvass továbbKomolyan mondom, néha legszívesebben megráznám az embereket a fülüknél fogva…Elsősorban persze magamat, de magamon kívül még sokakkal vagyok így. Azt tapasztalom, hogy annyira nem hiszünk magunkban, annyira nem látjuk a saját értékeinket, hogy az katasztrofális! Nem ismerjük el az erőnket, nem ismerjük el a képességeinket, nem ismerjük el a szépségünket!
olvass továbbSzületésünk óta mozgásban vagyunk. Olyanok vagyunk, mint egy hatalmas nagy óra, ami állandó mozog, és sosem áll meg. Ahogy mi sem. Csak változunk. Ahogy körülöttünk minden, és mindenki.
olvass továbbNagyon sokan azt hiszik, ha magukra gondolnak, a saját fejük után mennek, saját értékrendjüket képviselik, és azt teszik, ami nekik jó, akkor önzők lesznek, akik nem gondolnak másokra.
olvass továbbTudom, te is érzed, időnként csak a reggeli kávé, vagy cigarettafüst hat annyira impulzívan, hogy úgy érezd, talán végig is tudod csinálni a napot. Elfáradtál. Most én is, azt hiszem. És rajtunk kívül még sokan mások, hidd el.
olvass továbbAz egyszerű melós.. Olyan sokszor hallom ezt a közszájon forgó, kissé kesernyés ízű szókapcsolatot, hogy gondoltam, írok róla. Nem azokról szándékozom fogalmazni, akik reggelente tüskével és sörrel indítanak a hajnali ötkor nyíló késdobálóban, napközben a söprűn támaszkodás művészetét fejlesztik tökélyre, és az út mellett állva, ultra prosztó módon füttyögnek és szólogatnak be az arra elsétáló nőknek. Nem. Ez nem a suttyókért mondott védőbeszéd.
olvass továbbLegyünk őszinték magunkkal, az élet néha szar. A helyzet az, hogy mindannyian tudjuk, hogy amikor az élet elnehezedik, szinte elviselhetetlenné válik, és úgy érezzük, hogy ebből a spirálból nincs kiút. Reményvesztetté válunk...
olvass továbbItt van az ősz. A legmeghatározóbb védjegyét ennek az évszaknak számomra, mégis a levelek sokszínű árnyalatai jelentik.
olvass továbbTudatosabban élni nem csak annyit jelent, hogy kicsit jobban figyelsz magadra. Vannak olyan dolgok, melyeket egyszerűen beépíthetsz az életedbe, annak érdekében, hogy tényleg könnyebben és produktívabban élhesd a napjaid.
olvass továbbAzt érzed, hogy megrekedtél az életeddel, és folyton csak a visszapillantótükörbe pislogsz, ahelyett, hogy előre néznél? Nem akarjuk lelőni a poént, de lehet, hogy pont te vagy az, aki becsukja a szemét az élet szép pillanatai előtt.
olvass tovább