2. Kulcsszó keresés

Kulcsszó keresés /


Mi alakítjuk - így vagy úgy - a társadalmat

Nem irodalmi kritikának készült ez a cikk, és nem is az lett: távolról sem. Viszont egy-egy bekezdésbe bekérette magát Marie Aubert könyve, az Igazából nem ilyen vagyok. Az írónő a lehető legszebben mutatja be, hogy mi mindannyian küzdünk belül valamivel: hogy mindenkinek vannak démonai.

olvass tovább

Mi mindannyian traumatizált ősök leszármazottai vagyunk

"Felmenőink traumái, feldolgozatlan félelmei, kapcsolati törései még a halálukkal sem enyésznek el, hanem bennünk élnek tovább" - írja Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvében, amiben végigvezet minket, olvasókat egy olyan transzgenerációs önismereti úton, melynek segítségével esélyt kaphatunk arra, hogy saját életünkben is észrevegyük és helyére rakjuk a megörökölt viszonyulásainkat és viselkedési mintáinkat.

olvass tovább

Miért marcangoljuk magunkat?

Elgondolkodtál már azon, hogy bár elsajátítunk számos elméleti tudást az iskolákban, de vajon az érzelmi öngyógyítás fortélyaira kinek kéne megtanítania? Meddig és hol van a határ? Szívünk marcangolásából mikor ocsúdunk fel, mikor tanuljuk meg a leckét? Ha már elégszer csattant az ostor a hátunkon, mégis miért nem hagyunk fel vele?

olvass tovább

Csak a gyenge ember gyűlölködik

Rengetegszer jött szembe velem mostanában egy örök érvényű igazságnak szánt bölcsesség, mely szerint - és most nem pontosan idézek: aki rendben van önmagával, az másokat sem bánt. Elgondolkodtam kicsit a dolgon (jó szokásomhoz híven), hogy, ha mindez valóban így van, ahogy fentebb írva vagyon, akkor hogyan lehetséges az, hogy kismilliónyian vagyunk, akik napi szinten szorongunk, fájdalmas emlékeket cipelünk, dühösek vagyunk és soha az életben nem voltunk kibékülve önmagukkal, de mindennek ellenére mi mégsem a külvilágon próbáljuk megtorolni a sértettségeinket?

olvass tovább

Nem szégyelled magad?

Hányszor halhattuk ezt a mondatot?! Nem feltétlenül szüleinktől. Sőt, sokkal inkább onnan bentről, a saját fejünkből! Mindenkiben ott van az igazságosztó mumus, a lelkiismeret, a becsület és az öntudat kétélű címein, és bizony megvan a véleménye arról, hogy miért kell szégyenkezned, és miért nem.

olvass tovább

A túlzott aggodalom pszichológiája

  • 2024. szeptember 21.

A túlaggódás sokunkat érint, hiszen manapság annyi dolgot fojtunk el magunkba, melyekről sokkal inkább beszélni kellene, mintsem kattogni rajta. Azt azonban már az elején kijelenthetjük, hogy az aggodalom sok jóra nem vezet. Hiszen egy olyan dolgot próbálunk ilyenkor kontrollálni, amit nem tudunk.

olvass tovább

A kalitkában született madarak azt hiszik, hogy a repülés betegség

Hiszünk-e abban, hogy a kezünkbe vehetjük az életünk irányítását, mert sok minden rajtunk, a mi választásainkon múlik? Vagy úgy véljük, hogy a körülményeknek, a környezetünknek, a múltunknak, a felmenőinktől hozott mintáknak kiszolgáltatottan, óhatatlanul be kell járnunk egy utat? Képesek vagyunk-e hosszú távon is kitartani a döntéseink mellett, akár külső elvárások ellenében, ha azok más irányba sodornának, mint amerre menni szeretnénk? Van-e elegendő autonómiánk? És, ha most még nincs, mit tehetünk azért, hogy megnövekedjen a belső (s vele együtt a külső) szabadságunk?

olvass tovább