2. Kulcsszó keresés

Kulcsszó keresés /


7 kifogás, amit bármikor felhozhatsz, ha nincs kedved edzeni

Persze, tudom, hogy a sportolás és a mozgás az egészséges életmód alapja, amit nem kényszerként kell felfogni, sőt, puszta nyomás hatására aligha lehet csinálni, viszont vannak esetek, amikor az bármennyire is szeretnénk tudatosak és fittek lenni, vállunkon ülő, lustaságot suttogó kisördög győz. Ha ő nem beszél hozzá elég hangosan, akkor pedig íme tíz remek érv, amivel meggyőzheted saját magad és a környezeted, hogy miért döntöttél a testedzés helyett a semmittevés mellett!

olvass tovább

8 trükk, hogy lejjebb engedd a falaid

Sokunknak a múltbeli csalódások miatt olyan túlbiztosított védőrendszere van, hogy ember legyen a talpán, aki képes azon átverekedni magát. Persze érthető, ha kihagynád az újabb csalódásokat, ám sajnos, ha túl magasra emeled a falaidat, azzal egyúttal a boldogságot is kizárod.

olvass tovább

Kezdj el végre élni!

Harminc évesen energetikai stresszoldó kezelésre kellett mennem, hogy ez a mondat elérje a tudatom. Először persze jól pofon vágjon, hogy levegyem a fejhallgatóm és meg is halljam, amiért mások már térden állva könyörögnek. Tanácsolhat bárki bármit, akár mindennap elhangozhat ugyanaz a mondat, de amíg nem a megfelelő pillanatban hallja az ember, egyszerűen képes és elmegy a füle mellett. Fel sem fogja, hogy neki szánják ezeket a korszakalkotó gondolatokat. Mert valószínűleg abban a pillanatban még nincs rá szüksége. Így működik a világ körforgása. A lelki fejlődésünk.

olvass tovább

Miután elvesztettem a reményt

Azt mondják, a remény hal meg utoljára. Na, persze. Meg tud az halni sokkal hamarabb. Ha csak egy kis időre is, de holtan heverhet az ölünkben és akkor nézhetünk, hogy mi jön ezután. A nagy semmi. Vagyis először, tényleg az van, egy nagy semmi. Aztán meg a: Na, és? Végül a remény aprócska holttestét berakod egy inkubátorba, kiveszed a jégkrémet a hűtőből, kis falatokban kanalazod. Lesed az óramutató kattogását. Már nem is idegesít. Szép csendben várod, hogy a remény újra életre keljen, majd az első szívdobbanása újra beindítsa a test működését és az inkubátor csipogni kezdjen.

olvass tovább

Nincs jogod elhasználni az érzéseimet csak azért, mert nem mersz önmagaddal szembenézni

Azt mondja, eltűntem, és érzed a súlyát annak, ahogy rád igyekezne rakni a terhet, mert még mindig nem érti, miért is szükséges önmagunkkal szembenézni. A saját képzelt valóságát, a valódiságtól való menekülésben van még mindig ahelyett, hogy felvállalja azt is, ami róla szól és nem csak rólam, nem csak a másikról. Meg sem hallja a másikat, hiszen nem kompatibilis azzal, ami a fejében zajlik. Mennyire hajlamosak vagyunk – mindenki, kivétel nélkül – ennyire bezárni magunkat, nem igaz? Lezárni valahogy a problémának tűnő kapcsolatokat, érzéseket, a másikat tűzve olykor a nyársra, persze, amikor megengedjük magunknak a feldolgozásokat, akkor a következő szintek egyike a beismerés lesz, amikor is megvalósul az, hogy valójában pont annyira vagyunk mindketten hibásak, amennyire senki sem. Külön emberek vagyunk, külön szívvel, múlttal, belső iránytűvel: mások a normalitásunk, az elfogadásaink, a megszokásaink, a megküzdési szokásaink. De ide el kell érni: a gyógyulást el kell kezdeni. Visszatérve az első mondatokhoz: a másik önmaga védekezésében hamisnak tartja, hogy minden két emberen múlik olyan szinten, hogy egymás viselkedését reagáljuk le tudat alatt. Nemcsak verbális, hanem fizikai párbeszéd is zajlik azok emberek között, akik az adott kapcsolatban vannak. Ha konstans szorongás van bennem miattad, akár 1%-ban is, és ezért nincs meg az a teljes bizalom, akkor igenis meg kell vizsgálni a másiknak is, hogy mit tesz ő ezért? De fordítva is igaz. A kapcsolatok párbeszédek: hangosan és halkan egyaránt, s ha ez nem működik, akkor fog minden kicsúszni a lábunk alól. Egymásra reagálunk. A barátság, egy szerelmi kapcsolat is két ember folytonos kommunikációja akkor is, ha a látható térben éppen csend van és káosz.

olvass tovább

A bizalom nem jutalom és nem is nyeremény

Nem szabadna általános tényként kezelni, hogyha éppen jól viselkedsz, akkor megkaphatod. Csak manapság tűnik olyannak a bizalom, mintha olcsó játékszer lenne? Mintha ki kéne érdemelni, hogy megkaphasd, hogy bárkinek is odaad, hiszen mint egy aranycikesz, ezt sem lehet csakúgy meglátni, ez sem való mindenkinek: persze, ez a része még normális is lenne, de közben hajlamosak vagyunk úgy tenni, mintha mi irányítanánk, és kényünk kedvére húzhatjuk ki a kalapból vagy épp vonhatjuk el valakitől, hiszen ki más dönthetné el, hogy kiben bízunk meg és kiben nem, ha nem mi magunk, nem igaz?

olvass tovább

Női szempont: Így lehetsz te is figyelmes férfi

A férfiak többsége, persze tisztelet a kivételnek,elfelejti, hogy a nő nem játékszer, és évekkel később is ugyanúgy igényli az odafigyelést, kedves szavakat, az icipici gesztusokat, mint azelőtt. Hiszen a nő egy érző lélek. Akivel nemcsak a kapcsolat elején kell tisztelettel, és figyelemmel bánni. Egy nőt nem bántani, hanem öntözni kell minden nap, mint a virágot, hogy ne száradjon el, és nem pedig letépni a szirmait…

olvass tovább

Fogd meg a kezem

Úgy érzem, elég ideje ismerlek és eleget tettünk le az asztalra ahhoz, hogy belül egy benső hang súgja és kéri, nyújtsam feléd a kezem. Persze nem fizikai értelemben.

olvass tovább