Amerikai szociológusok alkották meg a beautizmus fogalmát, mint a társadalom egyik jellemző működési sajátosságát. Eszerint a szépség és attraktivitás prioritását érzékelhetjük össztársadalmi szinten. Ennek az új gondolkodásnak az alaptétele: a szép jó, a csúnya rossz! Vagyis olyan előítéletek születése indul meg, amelyek már társadalmi méretekben is hatnak. Szociológusok szerint ennek a változásnak vannak egyéb tovagyűrűző hatásai is. Ma egyrészt jelentősen felértékelődött a nők szerepe, és ez a nemek kapcsolatában további konfliktusokhoz vezethet, másrészt ez egyfajta gazdasági manipuláció, aminek a nyomában kialakuló kulturális és eszmerendszer új kiváltságokat és új elitet teremt. A gazdasági manipuláció egyik látványos jele, hogy minden arra ösztönöz egy nőt, hogy idejekorán felvegye a harcot az idővel, és mindent kezdjen megtenni önmaga konzerválásáért és szépsége megtartásáért. A szépség pedig relatív fogalom, mindenkinek mást jelent. Ha az aktuális trendekből indulunk ki, akkor a topmodell alkat és a kicsit lárvaszerű babaarc a stílusos, mely egyrészt nem tükröz egyéni jellegzetességeket, másrészt egy beszédes arcból merev képet alkot, amit tökéletes smink fed. Ez nem igazán a természetes szépség, hiszen sok a művi rajta.
A női hajviselet tükrözi, kommunikálja, hogy egy nő milyen személyiség, vagy milyen szeretne lenni. A legnagyobb problémát nyilván az jelenti, ha a belső értékek és a küldő megjelenés nincsenek harmóniában, vagyis valaki másnak akar látszani, mint, amilyen valójában.
A háromféle hajhosszúsághoz különféle nőalakokat asszociálhatunk, akik egyfelől ikonok is, másfelől viszont hordoznak olyan női tulajdonságokat, amik prioritást élveznek. Nem mindegy, hogy hasonulás vagy azonosulás áll a háttérben. A legjobb az, ha egy nő képes arra, hogy vállalja és szeresse önmagát, és, ha tükörbe néz, olyan arcot lásson, akivel jóban van…
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez