Zakopane - a Lengyel-Tátra fővárosa
Mint említettük Zakopane inkább a téli sportok szerelmeseinek kínál maradandó élményt. A lengyel télisportok bölcsője több mint 100 éve várja a lengyel, s manapság már a környező országok síelőit. Ötven kisebb-nagyobb sífelvonóval a legkülönbözőbb nehézségű pályát megtalálhatjuk itt. Síugrósáncok, sífutópályák, téli stadion szolgálja ki az egyre növekvő igényeket.
Az 1936-ban épült lanovka, azon kevesek közé tartozik, amelyet fennállása óta nem ért beleset (kopog). Bár nemrég felújították, kapacitása továbbra sem elegendő, szinte mindig hosszú sorok állnak előtte. A lanovka mellett (mely a Kasprowy csúcsára közlekedik 2000 méter magasra) választhatjuk a város mellett közvetlenül magasodó Gubalowka csúcsára felkapaszkodó siklót is, mely a mindenféle minőségű árucikkeket kínáló piacon mellett található. Aki viszont szeret komolyabban túrázni, annak mindenképp érdemes felkapaszkodnia gyalog a csúcsra.
A számos pálya és a sáncok a várost körülölelő hegyekben szétszórva található, ezért viszonylag sokat kell utazni, hogy az ember megtalálja a számára megfelelőt. Az utóbbi években szinte mindent felújítottak és kicseréltek, úgyhogy valóban európai színvonalú a szolgáltatások zöme. A viszonylag nagy kiterjedésű városban sétálók számára úgy tűnhet, hogy mindenki sajtkészítéssel és/vagy vendégfogadással foglalkozik. Ugyanakkor ne gondoljon senki zimmerfrei-re. Mi csak igényes, kulturált szobákkal, fogadókkal találkoztunk.
Zakopane mellett érdemes még felkeresni a nem messze található, világörökség részét képező Debno-i fatemplomot, vagy az ószandeci Szent Kinga kegyhelyet. Itt élte élete jelentős részét IV. Béla királyunk lánya. A karmelita kolostor bejárata mellett nemrég óta áll egy hatalmas székelykapu, érdemes megállni itt pár percre, emlékezni.
Nyári kirándulóknak ajánlott Nedec vára, az egykori magyar határvár. Ma Lengyelország része, nagyon szép kiállítással, és - ellentétben a felvidéki szlovák idegenvezetéssel - itt nem hamisítják meg a magyar történelmet. A helyi lengyel emberek (az ország többi részéhez hasonlóan, talán kicsit jobban is) nagyon szívesen látják vendégül a magyarokat, sokan magyarul is beszélnek (valószínűsíthetően az egykori lengyel piac hatására). Emellett természetesen nem ez az egyetlen kapcsolódó pont a két nép történelmében. Az ezeréves határoknak jóvoltából, számos történelmi esemény zajlott le a két ország között. Elég csak a közös királyokra (I. (Nagy) Lajos, I. Ulászló, II. Ulászló), Báthory Istvánra, Rákóczi Ferencre gondolni, vagy a második világháború alatt menekülő lengyel katonákra, akik a Tátrán keresztül (is) menekültek magyar földre.
A város éghajlata kifejezetten hegyvidéki, kiváló levegővel. Az átlaghőmérséklet nyáron is 15 fok, augusztus végén pedig a hegyekben leesik az első hó is. Persze az igazi, sportolásra alkalmas hó novembertől kezd esni, és egészen késő tavaszig várható az égi utánpótlás. A szezon májusig tart.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez