Pillangó
Az a bizonyos pofon 1931. október 26-án csattant rettenetes bírósági ítélet formájában. Az esküdtek úgy döntenek, hogy Pillangónak örökre el kell tűnnie a társadalomból, és kitöltenek nevére egy beutalót a dél-amerikai partoknál fekvő legkegyetlenebb fegyenctelepre. A kábulattól való ocsúdás akkor történik, amikor tizenkét próbálkozás és tizenhárom év után sikerül végre megszöknie a lelki és fizikai gyötrelmek világából. Ami közben történik, az maga a rémálom.
Indián idill
Két évvel azután, hogy elítélik, Pillangó megszervezi első szökését. Két társával a leprások szigetére menekül, ahol hajót vásárolnak, és sikerül eljutniuk az angol felségterületnek számító Trinidad fővárosába, Port of Spainbe. Itt azonban nem maradhatnak tovább néhány hétnél, kénytelenek ismét nekivágni a tengernek. Brit-Hondurason azonban újra börtönbe zárják őket, mint veszélyes szökött fegyenceket. A nem kellő elővigyázatossággal őrzött börtönben Pillangó megint megérzi a szabadság illatát, megszökik, és indiánok, közé kerül. Hat hónapig él a guajiro törzs idilli falujában – két feleséget is kap, mindkettő gyermeket vár tőle -, aztán újra mehetnékje támad. Kolumbia felé veszi az irányt, de egy apácakolostorban rajtaütnek a rendőrök. Ugyanoda kerül vissza, ahonnan kétezer-ötszáz kilométert megtéve, tizenegy hónappal korábban elindult: Francia-Guayanába.
Vissza a pokolba
Rabtársai csak szökésről faggatják és értetlenkednek: „Volt két pipid az indiánoknál, éltél a természet lágy ölén egy belevaló nudista galerivel, zabáltál, ittál, vadásztál, tiéd volt a tenger, a nap, a forró homok, és még is otthagytad őket, csak, mert bosszúra szomjazol! A mennyországban voltál, és önszántadból visszatértél a pokolba!” – mondogatták.
Akárhogy is, a nagy kalanddal Pillangó vitathatatlan tekintélyre tesz szert fegyenctársai körében. Fogvatartói viszont két évi szigorított büntetésre ítélik, amelyet az Üdvösség-szigeteken kell letöltenie. Ott pedig csak egyetlen szabály létezik: a raboknak pofa be! Minden fegyenc külön zárkát kap, fapriccs, fapárna, seprű, csajka, fa evőkanál, fémköbli lesz Pillangó társasága. Két éven át mindennap ugyanaz az ebéd: leves főtt hússal. Csak a vacsora változik: lencse, bab, borsó. Némi változatosságot jelent még, hogy a fegyencek minden második héten kidughatják fejüket az ablakon, hogy nullásgéppel levágják a szakállukat.
Tutaj a sírgödörben
1936-ban Pillangónak lejár a szigorított büntetése. Visszakerül fegyenc barátai közé, akik megrökönyödéssel fogadják első kérdését: merrefelé a legalkalmasabb a terep a szökésre? Megnyugtatják, nincs ilyen hely. De Pillangó nem tesz le vakmerő tervéről. Senkinek sem beszél róla, titokban kezd tutajépítésbe a sziget temetőjének egyik sírgödrében. A fa alkatrészeket megszámozva, különböző rejtekhelyről hordja egybe. Lisztet, vitorlakötelet, tejkonzervet, gyufát gyűjt, mindent, amire szüksége lehet meneküléskor. De leleplezik, és újra a szigorított börtönbe kerül, immár nyolc évre. Tudja, még nem volt rá példa, hogy valaki túlélt volna ilyen hosszú időt abban a pokolban. Pillangó elhatározza: neki nem lesz a sírboltja a 127-es cella! Végül is másfél évvel megússza a dolgot, mert kimenti az egyik smasszer kislányát a cápáktól hemzsegő tengerből.
Kókuszkaland
1941-ben, rabságának tizenegyedik évében Pillangót átviszik az Ördög-szigetre. Harmincöt éves ekkor, az indián nőktől született gyermekei – akiket sosem látott – nyolcesztendősek Az utolsó szökést szervezi, és 1942-ben kókuszdiókkal kitömött zsákokból épített tutajon elevickél Brit-Guyanába, ahol már szabad emberként tervezheti jövőjét. A kókuszkalanddal lép ki a pokol kapuján.
Henri Charriére végül Venezuelában telepedett le, és hatvanöt évesen, caracasi sztriptíbár-tulajdonosaként, 1969-ben, Párizsban dobta piacra kötetbe foglalt „kalandjait”. A mellére tetovált pillangóról elnevezett szerző élményi minden képzeletet lepipálnak. Az önéletrajzi regényből 1973-ban – ebben az évben halt meg Henri Charriére – forgattak filmet az amerikaiak, Steve McQueen címszereplésével. Bár sokan vitatták könyvének valóságtartalmát, kétségtelen, hogy a nagy mesélő magával ragadó történetet kerített mindabból, ami ama bizonyos pofon és a kábulatból való ocsúdás között történt vele.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez