A Metallica történet

Cliff Burton halála

Az első két album meghozta számukra a sikert, USA szerte ismertek lettek. 1986-ban, sorrendben harmadik album, a Master of Puppets hatalmas sikerének hála, már Európában is játszani kezdtek. Ide kapcsolódik a zenekar történetének fekete napja, vagyis 1986. szeptember 27-e. Svédországban koncerteztek, amikor az együttes busza megcsúszott, Cliff Burton kirepült az ablakon és a boruló busz maga alá temette. Halálával a zenekar szöveg és zeneíróját, egyik legfőbb motorját vesztette el, sokáig kétséges volt a folytatás is. A sors fintora, hogy az Eyjafjallajökull vulkán kitörése miatt „földön ragadt” zenekar pont abban a Svédországban volt kénytelen áprilisban buszozni, ahol Burton meghalt. Halála óta most először ültek turnébuszban.

Burton helyére végül több tucat jelentkező közül a Flotsam and Jetsam basszerosát, Jason Newstedet választották, aki 2003-ig volt a zenekar tagja. A Master of Puppets világraszóló sikere után a zenekar új utakat kezdett keresni, és belekezdtek az …And Justice for All megírásába. Előtte azonban Ulrich garázsában felvettek egy ötszámos kislemezt a Garage Days Re-Revisited-t, mely mára szinte beszerezhetetlenné vált. Metallica rajongók között igazi ereklye.

Az …And Justice for All valóban mérföldkő volt a zenekar életében, hiszen a „Fehér album” az utolsó igazán thrash albumuk. A fehér könnyen felismerhető még a zenekart kevésbé ismerők számára is, hiszen a számok többsége rendkívül hosszú és komplex. Zsúfolt, nehéz gitártémák, hosszú, elnyújtott szólók jellemzik. Koncerteken nem aratott osztatlan sikert, pontosan hosszúságuk miatt. A Blackened, a Harvester of Sorrow és a One kivételével (melyhez elkészül az első videóklipjük is) alig játsszák a koncerteken őket.

Új utakon

1991-ben megjelenik a „Fekete album”. Bevételi szempontból legsikeresebb albumukból világszerte 25 millió példány fogyott, világhírűek lettek. A számok rövidebbek, eladhatóbbak lettek, karakteres (Wherever I May Roam, My Friend of Misery), vagy érzelmes (Unforgiven, Nothing Else Matters) számokkal egy csapásra „rádióbarátok” lettek. A zenekar végleg elszakadt a gyökereitől.

Négy év pihenő (és számos koncert) után jelent meg a Load, mely a feketéhez képest is váltást jelentett. A metálos zúzást könnyebben emészthető, sok régi rajongó szerint nyálas popgitározgatás követte. Az albumon erőteljesebbé vált a blues-os hangzás és ritmika, és lassabb tempó jellemzi. Rajongótáboruk gyakorlatilag kicserélődik, az „öregek” kiszorulnak, nagyon sok tizenéves szereti meg ekkoriban a zenéjüket. A Load – bár nem volt osztatlan – nagy siker volt a zenekar életében, annál kevésbé az egy évvel később megjelenő Reload, melyet bár gyakorlatilag együtt írtak a Load-al, sokkal gyengébbre sikeredett a kritikusok és a rajongók szerint.

1998-ban a Garage Inc.című feldolgozásalbumot jelentetik meg, olyan számokkal, melyek nagy hatással voltak a tagok életére.

Komolyzene, szimfonikus kísérettel

Michael Kamen hatására a zenekar 1999-ben egy koncert erejéig a San Franciscó-i Szimfonikus Zenekarral játszik együtt. A szimfonikus kíséretre átírt dalok nem okoztak csalódást, pedig a rock és komolyzene keverése nem mindig okozott osztatlan sikert. Valójában a zenei káosz elmaradt, disszonancia még inkább, a zenekar legendává vált. Az albumon két új szám is megtalálható. Az albumon található bevezető szám, a The Call of Ktulu 2000-ben megkapta a Legjobb Instrumentális Szám díját, késői tisztelgéssel ezzel Cliff Burton előtt.



Dühösen, Newsted nélkül…

2000-2001 a zenekar számára sorsfordító volt. Newsted ekkora elégeli meg mellőzését a dalszerzés terén, s fordít hátat a zenekarnak. Helyét nem töltik ki azonnal, producerük, Bob Rock szál be az új album basszusfutamainak felvételébe. Amely azonban megszakad, hiszen Hetfieldnek alkoholfüggősége miatt rehabilitációra kell mennie, így az együttes gyakorlatilag a feloszlás szélére kerül. Szinte ezzel egy időben kirobban a Napster botrány, mely komoly presztízsveszteséget jelent a zenekarnak. 2000-ben a népszerű fájlcserélő, a Napster ellen indítottak pert, s közvetetten 300.000 felhasználó ellen, mivel szinte az összes daluk megtalálható volt a fájlcserélőn. A perbe igencsak belefolyt Ulrich, akit aztán a netes közönség alaposan ki is gúnyolt.

A peren kívüli egyezséget és Hetfield elvonóról való visszatértét követően 2003-ban felveszik az St. Angert. A „második nagy fanyalgás” korszaka következik, csak most épp a könnyebb, rockosabb hangvételt hiányolják, hiszen a lemez visszakanyarodás volt a thrash irányába, legalábbis hivatalosan. Valójában a lemezt nagyon sok kritika érte a minősége és a hangzás miatt, mely nem üti meg a Metallica színvonalát. Így például teljes mértékben hiányoznak Hammett szinte védjegyszerű szólói, a dobhangzás pedig szándékosan „próbateremízű”, hosszú, monoton, unalmas számok jellemzik az albumot. De a legkomolyabb baj, hogy Hetfield hangja nagyon nehezen heverte ki a megpróbáltatásokat. A St. Anger ugyan vezette a billboard-t is, Grammy díjas is lett, de nem vált igazán sikeres lemezzé. 

A megjelenés után Robert Trujillo lép be a zenekarba. 2003 óta az együttes rengeteget koncertezik ismét, számos világ körüli turnét, vagy egyedi fellépést vállalva. 2008-ban jelent meg eddig utolsó stúdióalbumuk, a Death Magnetic. Az album kiváló kritikákat kapott, persze a St. Anger után ez nem is volt olyan nehéz feladat. Hetfield újra összeszedte magát, rég látott, vagyis hallott minőségben énekeli el a koncerteket.

Tavaly áprilisban pedig végre a Metallica-t is beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be. A ceremóniára igazán szép gesztusként meghívták Jason Newstedet is, de együtt zenéltek Jimmy Page-el, Ron Wood-al a Rolling Stones-ból és az Aerosmith-es Joe Perry-vel.

És végül eljött a várva a várt pillanat, a Metallica 1999 után ismét Magyarországra jön, méghozzá súlyát megillető helyszínre, a Puskás Ferenc Stadionba. A hivatalos oldal tájékoztatása szerint a Death Magnetic számai mellett  minden nagy slágert lejátszanak a koncert keretében.



Metallica koncert 2010. május 14. 20.00, Puskás Ferenc Stadion

• metallica

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!