Választhatunk életszemléletet
Felnőttnek lenni kemény szerep. Megfelelni számtalan szerepkörben, fáradhatatlanul legyűrni a feladatok hadát, olykor elviselni, ha összeakadnak a szálak, és tébollyá válik az életünk. De mindenből van kiút, ahol az élet csodásabbik fele köszönt minket.
Mert az élet felnőttként is lehet ragyogó. Élvezni a szerelmet, azt az eufóriát, amelyet csak egy mély és igaz érzés adhat meg, anyának lenni, a barátokkal együtt kitörni a mókuskerékből, és megannyi, számtalan dolog létezik, amiért felnőttnek is jó lenni, sőt amiért felnőttnek lenni kiváltságos szépségeket jelent. Kevésbé jó, mint gondtalan gyereknek, de azért vagány dolog a felnőtt szerep.
Felnőttként minden cselekedetünknek mázsás súlya van, a felelősségteljesség beleég a gondolatunkba, de valamiképpen mindez szabadságot is ad. Önmagunkért, a tetteinkért felelni, az életünk hajóskapitányának lenni odafigyelést igényel. Bármennyire is mély egy életszakasz, az önpusztítás nem visz el egy magaslatra.
Már a szülők nem állnak minden lépésünknél mellettünk, nem fogják folyton a kezünket. De ha felfogjuk, hogy mi magunk vagyunk azok, akik a kormányt fogjuk a saját életünkben, akkor hirtelenjében jó útra tér a gondolkodásunk, és úgy tekintünk az életünkre, mint egy értékes igazgyöngyre, amelyet félteni és csodálni kell, és nem eltékozolni, hanem megfelelően használatba venni. És ha erősen fogjuk a kormányt, a kétségbeejtő mélységekből a legcsodálatosabb magaslatokba is eljuthatunk.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez