Újra és újra ugyanaz
Talán messze ez a pillanat volt számomra, hosszú ideje a legfelszabadítóbb érzés, amivel találkoztam. Néhányan meglepődtök most, úgy hiszem, de nekem akkor pontosan erre a lökésre volt szükségem ahhoz, hogy végre letegyem ezt a kapcsolatot, ami már valójában rég nem is volt kapcsolat.
Még aznap hazamentem, és elmondtam a páromnak, hogy mindent tudok róla és az új kapcsolatáról, és hogy nem haragszom rá, de mi ketten fejezzük be ezt a hazugságot, amiben élünk. Tulajdonképpen szép, csendesen váltunk el egymástól. Tányércsapkodás, és sértettség nélkül.
Azóta sikerült újra magammal békében lennem. Gyakorlatilag megtanultam a leckét, és újraépítettem mindent, amiről azt gondoltam, hogy képtelen lennék rá egyedül. Hálával tartozom ezért a kapcsolatért, és tapasztalatért, mert segített megérteni azt, hogy mi az, amibe nem érdemes energiát fektetni, és megtanított arra, hogy képes legyek időben észrevenni azokat a jeleket, melyek bizonyítják, hogy abban a történetben tovább helyem nincsen. Az élet pedig megy tovább... én pedig végre igazán boldog vagyok.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez