Szeresd magad annyira, hogy megszabadulsz a mérgező emberektől
Az energiarablók közöttünk élnek. Velük minden egyes emberi megnyilvánulás értelmetlen és fölösleges időtöltés. Ne könyörülj rajtuk. Minden egyes szavukban ott van az abszurd humorba burkolt éles gúny, a bántó, lehúzó irigység. Ezt mindaddig teszik majd, ameddig hagyod. Amíg el nem sétálsz onnan, és körül nem veszed magad azokkal az emberekkel, akiket kizárólag te magad választasz meg. Mert ahogy neked sem kell mindenkit szeretni, ugyanúgy téged sem szerethet az egész világegyetem. Nem kell minduntalan azon munkálkodni, hogyan legyél jobb egy másik ember szemében, és nem kell önmagadban vájkálni a hibákért, vajon hol, mit ronthattál el. Vannak és lesznek emberek, akiknek az életteredbe tilos a bemenet, mert csak galibát okoznak, széthordják a szemetet, rongálnak, általad felállított értékeket rúgnak fel két lábbal, és szeretett embereket uszítanak egymásnak. Nem kell a romhalmazt, a káoszt helyettük eltakarítani. A saját életedet kell felelősséged berendezni, ápolni, kigyomlálni. Igen, jól látod, az emberek is nyugodtan kigyomlálhatók, ne érezz tehát lelkifurdalást, tedd ki a magánterület táblát, magyarázkodni sem kell.
Vannak a sorsszerű találkozások, amikor néhány perc alatt minden eldől. Amikor az egymásba kapcsolódott tekintetekben ott van a valami, és a szemek beszélnek, egy egész életút, egy gazdag élettörténet, egy tiszteletet érdemlő, teljes élet csillog bennük. Legszívesebben megfognád a kezét, vagy átölelnéd őt, a bizalom érzése mindennél erősebb. Ők a „véradók”, vagy „vérátömlesztők”, akik nem adnak át negatív gondolatokat, indulatokat, nem becsmérelnek, és nem lopnak el reményt, biztonságot, lehetőséget, önbizalmat, örömet, sikerélményt, boldogságot. Nem csapolják meg energiakészletünket.
A saját életedet kell felelősséged berendezni, ápolni, kigyomlálni. Igen, jól látod, az emberek is kigyomlálhatók, ne érezz tehát lelkifurdalást, tedd ki a magánterület táblát, magyarázkodni sem kell.
El kell engedni, kívül kell rekeszteni az idődet pazarlókat, velük megrekedsz, stagnálsz, ők életed természetes menetének élő, lélegző akadályai. Ők azok, akik megmagyarázzák, hogy miért jó egy helyben topogni az effajta kapcsolat leült iszapjában, még vissza is húznak, maradj még, hová sietsz, időtök végtelen. Szeretned kell annyira magad, hogy megszabadulsz tőlük. Ne érezd rosszul magad, nekik nem tartozol semmivel. Sem az időddel, sem a tiszteleteddel, sem a figyelmeddel, sem a lelkifurdalásoddal. Éppen eleget kerested a mentséget a vérszívásra. Legfőbb ideje, hogy elengedd őket.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez