Szabadnak lenni. Ez legyen a vezérelvünk. Merjük formálni az életünket úgy, ahogyan nekünk tetszik, és amennyire a korlátok engedik.

A szerelmi kapcsolatokban is az az ideális helyzet, ha abban szabadnak érezzük magunkat, ha nem satuba szorított gyenge kismadárként vergődünk, hanem szárnyalhatunk. Miért van az, hogy hosszú éveken át tartó kapcsolat végén egyszerűen kivirulunk? Meggyászoljuk a fájdalmunkat, sírva kelünk és fekszünk, aztán ráébredünk, hogy itt a lehetőség szabadon alakítani az életünket. És csak azt vesszük észre, hogy minden sokkal jobban megy, hogy hihetetlen energiák szabadulnak fel bennünk, és sugárzunk, és jókedvűek vagyunk, és szépen lassan elfeledjük azt a punnyadt és bosszantó önmagunkat, akik abban a bizonyos kapcsolatban voltunk.

Majd abban a szerelemben, amiben viszonzásra lel a nagybetűs, tiszta érzés, abban higgyük el, hogy szabadon szárnyalhatunk. Mert abban hajtóerő és támogatás van, nem visszahúzás és céltalanság.

Néha kellenek a változások, a változtatások, hogy felmérjük a határainkat, hogy mi is az a szabadság, amire vágyunk.

Néha meg sem tudjuk fogalmazni, hogy mi hiányzik az életünkből, mi tudná feltölteni, hogy igazán a miénknek mondhassuk ezt az életet.

Szabadnak lenni annyit tesz, hogy jól érezzük magunkat az életünkben. Hogy merünk úgy alakítani a napjainkon, a napjaink szabad óráit, hogy abban mi magunk kiválóan érezzük magunkat. És igazán úgy tud ez működni, ha közben adjuk és kapjuk a szeretetet.

• lélekhangok szabadság

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!