Senki nem tökéletes, mégis vannak, akik egymás számára tökéletessé válhatnak

Nem valódi az a szeretet, ahol csupán egy elérhetetlen ideált vetítünk egymásra, és kezeletlen fabábuként olyanná akarjuk a másikat formálni, amilyennek a tökéletes társat elképzeljük. Ez súlyos zavarokat idéz elő bárki önértékelésében, a túlzott dominanciától egy idő után menekülni kell, egy ilyen kapcsolatban képtelenség kiteljesedni. Van, amiben az ember nem változik lényegesen, ezt kell fogadni, és vagy megtanulunk együtt élni a gondolattal, vagy nem. Ha mégis akkor csakis önszántából, sokszor kínkeserves módon, hosszú, önismereti út során változtat bárki is. A személyiségünk megváltoztatásába, viselkedésünk korrigálásába gyakran csak fájdalmas élettapasztalatok után vágunk bele, például, ha sokadszorra zajlik ugyanaz a párkapcsolati konfliktus, magánéleti sikertelenség ugyanazzal az indoklással.

Minden jól működő szövetségben léteznek elvek, énhatárok, kritériumok, íratlan szabályok. Ezek azonban nem a másik lényén, egyéniségén buldózerrel pusztító, irreális elvárások.

A valódi szeretet tényleg nem kötődik feltételekhez, és nem ismeri a „ha” és a „de” kötőszavak spekulatív rendszerét, csupán egyet ismer: szeretlek és pont. De mégsem élhetek vissza senki feltétlen szeretetével. Akkor szeretem és tisztelem a társamat, ha nem élek vissza azzal, hogy ő úgyis mindig elfogad olyannak, amilyen vagyok, és szeret engem, bármit is teszek, bárhogy viselkedem, és bárhogyan is élem az életet.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.