Se veled, se nélküled

Kaptál egy végterméket, amit képtelen voltál kezelni, vagy megérteni. Útmutató nélkül használtuk egymást, nyomkodtuk a rossz gombokat, és szerszámok híján, puszta kézzel akartuk megjavítani, ami elromlott.

Rejtély vagy. Rejtély és titok. Rejtély, mert a mai napig nem értelek. Nem tudom mit, miért csinálsz, mikor szerettél, és mikor utáltál teljes szívedből. Ahogy azt sem, mi az, ami egy életre hozzád készül láncolni. Karmait szívembe vájva kapaszkodik ez az érzés. Az érzés, hogy a mi történetünkben nincsenek pontok, csak vesszők. Titok pedig, mert nem akarom mások tudtára adni, milyen gyenge vagyok, hogy idejöttem, hogy hiába töröltem ki a számod és a képeid, parancsra diaként játssza le az agyam őket.

Úgy gondolom, soha senki nem fog annyit bántani, mint én tettem, de soha senkinek nem is lesz akkora szüksége rád, mint nekem volt. Van. Lesz. Maradj másoknak is titok kérlek, de ne úgy, mint nekem! Ne hagyd, hogy ilyen eszeveszettül beléd szeressenek, mint ahogy én tettem! Hadd legyen ez csak az enyém, az összes gyönyörével és fájdalmával.

Előző

2 / 2. oldal