Ritka az ilyen „pillanat”
Én úgy gondolom, amíg egy ember nem tudja hogy a másik mit szokott reggelizni (ha egyáltalán szokott), addig értelme sincs hinni abban, hogy ez több mint ami. Szexet bárkitől kaphatsz, egy másik ember lelkét nem éred el ilyen könnyen. Ahhoz idő kell és akarat. Kevesen ismerik a vágyakozás finom ízét, hogy milyen, amikor egymással szemben, fényes nappal ültök egy asztalnál és mindkettőtök tekintetében ott ég a vágy, hogy a másik megérintsen. De persze ez nem történik meg, mert nem akartok hibázni, mert jó elveszni abban, hogy ilyen nagyon vágytok a másikra és azért is, mert nincs még ott az ideje.
Igazából, fogalmatok sincs erről a pillanatról, de ez mindig csak a most-ban történhet és soha senkinek nem fogjátok tudni leírni ezt az érzést. Azért mert ismeretlen és azért is mert ezeket a szavakat még nem találták fel. Nem tudod leírni, kimondani és elmutogatni azt, ami egyszerre őrjítő és fantasztikus is.
Ezert én csak pillanatnak hívom, amiben csoda valamilyen módon eggyé válhat, miközben ők ketten mit sem sejtenek ennek a dolognak a létezéséről és ha szerencséjük van, örökre benne maradhatnak ebben a pillanatban. De ez a kiváltságosoké, akik nem félnek várni.
Ez pedig a pillanat megismételhetetlensége és ez pont ettől szép, mert nem tudod, hogy meddig tart majd, hogy mi ez igazán de már az első percben világossá válik számodra, hogy ez az amit egész életedben kerestél!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez