Pontosan addig
Senki nem fogad vakságot, ez természetes, mondj régimódinak, de nálam egy csók már tőr a szívembe, beleég a képzeleti retinámba és soha nem tudnálak úgy csókolni, mint azelőtt. A bizalmammal együtt sérülne a lelkem, a bizalmamat elnyerted, a tiéd, megküzdöttél érte, de pár perc alatt a darabjaira tudod rombolni és megjavíthatatlanul heverne a földön.
Tudom neked garantálni, hogy ezekhez én is tartom magam, nem hagylak cserben, nem verlek át, nem alázlak meg, nem hazudok neked. Számomra érsz ennyit, sőt többet is.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez