Pápai Zsanett: „A sokféleség, a változás az élet természetes része”
Jelenleg az Imitationre koncentrálsz leginkább. Októberben jelent meg a Directions című dalhoz készült klipetek, amelyet ha jól láttam: te rendeztél. Mi volt az alapötlet?
A dal és a klip az önazonosság kérdéseit feszegeti, a saját magunkról és másokról alkotott képről, illetve a magunkra és egymásra vetített projekcióinkról szól. Ebből adódott a vizuális megjelenítésben a projektor használata. Az önazonosságkultusz fontos része, hogy állandóan azt kérdezgetjük magunktól, mennyire vagyunk autentikusak, „mennyire vagyok önmagam?" Mintha attól, hogy különböző dolgokat csinálunk, különbözőképpen viselkedünk bizonyos helyzetekben, egyúttal személyiséget is váltanánk. A klipben konkrétan képileg megjelenítjük, milyen az, amikor valaki a saját magáról alkotott képnek, egy absztrakt „önmagának” akar megfelelni. Én nem hiszem, hogy az embernek ilyen állandó, rögzíthető személyisége lenne. A sokféleség, a változás az élet természetes része – vagyis maga az élet ilyen. Amikor valaki a nagy „önmagakeresésben” odáig jut, hogy egy általa autentikusnak vélt állapotot (énképet) megpróbál rögzíteni, kimerevíteni, akkor a konstrukció értelemszerűen elveszíti a rugalmasságát és összeomlik, vagy puszta váz marad, így lesz az „önazonosságból” szerep. Szerintem jobb, ha a magunkról való absztrakt gondolkodás helyett figyelünk az inspirációinkra, az élményeinkre, sokféle dolgot kipróbálunk, és az ezekre adott spontán reakcióink szerint hozunk döntéseket, nem pedig prekoncepciók alapján önkényesen választott irányokba haladunk.
Hogy érezted magad a forgatáson, és mennyire voltál elégedett az eredménnyel?
A klipforgatás előtt beszélgettem néha „profikkal”, akik mind azt mondták, hogy pénz nélkül nem érdemes videoklipet forgatni. Nekünk viszont nem volt választásunk, így mindössze kb. 450 Ft-ból, mindenféle szakmai tapasztalat nélkül, rengeteg munkával és baráti segítséggel leforgattunk azt a videót, amit szerettünk volna, és én úgy érzem, sikerült valamit átadni a világunkból, a gondolatainkból. Természetesen lehetne sokkal profibb a kivitelezés, a technika, ha mondjuk nem 450 hanem 450 ezer vagy 4.5 millió forintból forgatunk, ahogy azt általában teszik. Másrészt viszont úgy érzem, a pénz hiánya rá is kényszerített minket olyan kreatív megoldásokra, amelyek miatt alapvetően alkotni érdemes.
Nagy szerephez jut a kisfilmben a divat, a különleges színvilág, és a design, mégis egy teljesen letisztult képi világot láthatunk.
A letisztultság, az „absztrakt” terek használata a koncepció része, az önmagunkról való gondolkodás, az állandó magunkkal való foglalkozás abszurditását hivatott alátámasztani, ahogy videóban a gesztusaimat pedig elsősorban a mesterkéltség jellemzi. Emellett igyekeztünk persze esztétikus képi világra törekedni, ezt segítette a környezet – a klip nagy részét a NoBorder szalonban forgattuk – illetve a designerek (Sustik Kriszta – SustiKKrisztA, Mezőfi Andrea – MZF Fashion és Kaposi Dorka – Dorota.) egyedi ruhái.
Mik a tervek a közeljövőben?
Készülnek az új dalok az Imitationnel. Szeretnénk egy albumnyi anyagot elkészíteni, ez most az elsődleges. Hogy aztán ezeknek a zenéknek mi lesz a sorsa, az majd kialakul. Közben a jazz formációimmal továbbra is folyamatosan játszunk klubokban, illetve itt is kísérletezünk új dalokkal. Sok különböző zenésszel játszom együtt, szeretek új embereket megismerni, és kipróbálni, kivel miben vagyunk egy hullámhosszon, milyen stílusban tudunk jól együttműködni. Ennek megfelelően vannak jazzesebb, poposabb, darkosabb hangulatú koncertjeink, attól függően, hogy éppen hol és kivel játszom.
Kivel működnél még szívesen együtt akárcsak egy duett erejéig?
Ha szabad álmodozni, duettet legszívesebben Karin Dreijer Anderssonnal énekelnék. Ha a realitásoknál maradunk: nem szoktam előre eldönteni, hogy kivel akarok dolgozni, ez mindig spontán alakul ki, attól függ, kivel miben és mennyire tudunk egymásra hangolódni. Mindenesetre egy kreatív és nyitott, kísérletező kedvű zongorista és elektronikus zenész jöhet bármikor!
Láthatóan szeretsz külsőleg is megújulni… Mennyire követed a trendeket?
Érdekelnek a trendek, de nem igazán befolyásolnak. Az öltözködés illetve összességében a megjelenés számomra önkifejezési eszköz, tehát elsősorban a saját ízlésem és hangulatom határozza meg, hogy éppen mit viselek. Én mindig azokat az embereket tartottam vonzónak, akik szenvedéllyel csinálnak valamit, akiknek van karizmájuk, kisugárzásuk. Az ilyen ember tartása egyenes, mozgása dinamikus, fellépése határozott, tekintete átható, jelenléte intenzív. Számomra valami ilyesmi a szépség. A hagyományos értelemben vett „külső szépség” kevéssé foglalkoztat. Persze nem baj, ha az ember ad magára, de a legtöbb dolog úgyis a géneken meg a plasztikai sebészeken múlik. Előbbin nem tudok változtatni, utóbbira meg nincs pénzem.
Hatos Niki
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez