Önző vagy, ha magadra gondolsz?
Az önzés az, amikor mi akarjuk megszabni másoknak, hogy hogyan éljenek. Az önzés az, amikor elvárjuk, hogy magukat feladják azért, hogy nekünk kényelmes legyen. Az önzés az, amikor nem engedjük meg nekik, hogy saját véleményük, preferenciáik, vagy akár örömeik legyenek, mert azt akarjuk, hogy a mieinkhez igazítsák magukat. Ha megsértődünk, hogy mások nem hallgatnak ránk, nem úgy élnek és viselkednek, ahogy nekünk tetszik, nem igazodnak hozzánk, akkor önzőek vagyunk, mert mi akarjuk megszabni a többiek életének alakulását. Megengedni magamnak, hogy úgy éljek, ahogy nekem tetszik és megengedni másoknak is ugyanezt, nem teremt rosszabb világot. Aki azt gondolja, az azt hiszi az emberi természetről, hogy eredendően rossz, gonosz az téved. Egyetlen gonosz csecsemő sem születik. Nézzük csak meg a kisgyerekeket: még ha néha össze is rúgják a port a dühük hamar elszáll és játszanak tovább önfeledten együtt.
Amikor hatalmas indulatok, veszekedések, agresszió, erőszak robban az emberekből látszólag a semmiből, az pont azért van, mert évek elfojtott dühe, frusztrációja, neheztelése tör a felszínre. Már túl sokat nyeltünk, torkig vagyunk és képtelenek vagyunk elnyomni magunkat tovább. Ez a helyzet eleve nem jöhetne létre akkor, ha megtanítottak volna kiállni magunkért, érvényesíteni az érdekeinket, ha megengedték volna, hogy a saját életünket éljük. Ha mindezt nem tanultuk meg, akkor a helyzet az, hogy felnőtt fejjel kell mindezeket elsajátítanunk, ami nem könnyű feladat, de nagyon is megéri, hisz mi és a környezetünkben élők is boldogabbak lesznek ezáltal!
Várszegi Réka
Testi-lelki egészségfejlesztő
Személyes profil: https://www.facebook.com/varszegi.reka
Facebook oldal: Testen Belüli Élmények
https://www.facebook.com/testenbelulielmenyek
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez