Nem könyörgöm többé érted
Hibáztunk. Te is és én is. De, mint minden történet, ez is értünk van, és én is megtanultam idővel teljesen, hogy nem megyek le többé a padlóig. Nem kuncsorgom a szeretetért. Mert az sosem lesz valódi. És a leginkább igazi tanulság az az, hogy amíg az ember nem áll készen, addig nem kapja meg azt, amire leginkább vágyik.
Hogyan tudtam volna példát mutatni a másiknak, ha még magam sem voltam eléggé stabil? És én stabil akartam lenni. Az a nő, akinek egy kapcsolat nem a kiteljesedését szolgálja. Aki adni akar és nem elvenni. Szeretni akartam önmagam eléggé ahhoz, hogy őt is szerethessem minden hibájával együtt. Hogy megmutassam azt, hogy a benne lévő kétségeket csak saját maga tudja feloldani. Hogy együtt erősebbek lehetünk, ha már nem keressük a fájdalmat magunkban.
Hát ezt jelenti szeretni.
Elengedni kényszerből sosem lehet, de az egyedül töltött idő segít megérteni, hogy nem hiába volt egyetlen tegnap sem. És nem, nem fáj már a magány, csak éppen a boldog pillanatokat szeretném megosztani vele. Hát erről szólnak ezek a félig-kapcsolatok is, amik talán teljesek is lehetnének.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez