Mindenki sérül egy háromszöghelyzetben - Ezt tanítja egy szeretői kapcsolat
A szeretői viszonyok a legtöbb esetben valójában halogató, időhúzó prolongált kötelékek. Ezekben a széthulló, majd ideiglenesen újra összekapaszkodó liezonokban nincs érzelmi biztonság, mert nem azt kapjuk, amit szeretnénk és nem úgy tisztelnek, ahogyan az jó lenne. Hosszú távon nem opciók akarunk lenni, hanem valaki számára az egyetlen lehetséges választott út. Vannak akik úgy gondolják, szeretőnek lenni bár nem tökéletes állapot, mégis valami, esetenként kellemesebb a magánynál, hiszen jutnak boldogságmorzsák, még egy közös hétvége is belefér. Legtöbb esetben azonban egy titkos viszonyban több a hiány, a kimondatlan és megválaszolatlan kérdés, mint amennyi érzelmi biztonságot, megelégedettséget hoz. Mert nincs állandó, stabil jelenlét. Nincs elkötelezettség, döntés, összekapaszkodás, szövetség, nincs valódi kötelék. Általában a hiány, az egyedüllét oldása, a lelki támogatás vágya, az intimitás és elfogadás iránti igény tartja életben ezeket a kötelékeket, ezek azonban nem elegendők egy igazi nagybetűs Kapcsolathoz. Folyamatosan megéljük, hogy a másik érzelmileg és fizikailag elérhetetlen, nincs is egészen jelen a kapcsolatunkban, és pontosan akkor nem nyújt támaszt, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
A szeretői kapcsolat „egy parazita viszony”, ami általában csak a meglévő, legális kapcsolatra ráépülve, rátelepedve képes fennmaradni.
Ugyanis a statisztikák szerint az esetek döntő százalékában, amikor a szeretői kapcsolat legalizálttá válik, önálló kapcsolattá alakul, akkor nyilvánvalóvá válik a működésképtelensége. Eljönnek a szürke hétköznapok, nincs fűszer, izgalom, a titkos találkák felfokozottságát felváltják a mindennapok gondjai, és hamar jön a kényelmetlen felismerés: nem is annyira izgalmas és különleges az a kapcsolat már felvállaltan, mint a korábbi szeretői dinamikában.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez